Hát vagy vargabéles,vagy valami ahhoz hasonló amit készítettem. Lusta voltam recept után kutakodni, így fejből kutyultam valamit és Vargabélesként tettem az asztalra.

A kötevetkezőket tettem bele:

  • fél kiló tehéntúró
  • 4 tojás
  • 100 g mazsola
  • cukor szemre ész nélkül
  • negyed liter joghurt
  • 50g porcukor (KB)
  • 400 g laska (száraztészta)
  • vanília esszencia és egy tasak vaníliás cukor is

Elkészítése a következő képen történt:

a tehéntúrót egy szitán áttörtem, majd 2 tojás sárgáját összekevertem a cukorral. Mivel én nem szeretem a rémesen édes dolgokat, így hát nem tettem hatalmas mennyiséget. Mondjuk olyan 6-7 evőkanállal? Lehetett volna egy picivel több, de így is jó lett.  Majd a cukros tojássárgáját összekevertem a vaníliás esszenciával, ezt meg a tehéntúróval  meg a mazsolával.

A tojás fehérjékből (mind a  4) a porcukorral egy majdnem kemény habot vertem, majd beletettem a maradék 2 tojás sárgáját, és a joghurtot és tovább mixereltem, míg összekeveredett az egész.

Közben a laskát megfőztem. Jelenleg olyan lapos laskát használtam, tudja a fene milyent kéne, nekem ez tetszett meg. Miután puha lett lemostam, majd összekevertem a tehéntúróval, ezután ezt a keveréket egy jénai tálba helyeztem és leöntöttem a tojáshab masszával. Kicsit ezen is kevertem, meg elősegítettem, hogy a kissé folyékony massza mindenhova jusson. Ezután jó félórát, lehet még egy picivel többet a sütőbe raktam. Akkor vettem ki, mikor az oldala itt-ott kissé megbarnult.

Hogy érdekesebb legyen, tettem bele egy kevés szárított, olyan cukros narancs héjat.

Az úr értékelése: “meglepÅ‘en finom, de azért lehetett volna édesebb is”. Na jó, az édes meg a finom fogalma nálunk nagyon különbözik. Ami neki elég édes, az nekem elviselhetetlenül édes, és van egy pár dolog, ami szerintem finom amitÅ‘l fintorog.