Végre elkészítettem. Napok óta gondoltam rá… Már már olyan mint amikor az ember szerelmes, de még csak kezdi és minden féléről eszébe jut a szerelme
Na nekem a paszuly leves jutott eszembe, méghozzá nem is zöldpaszulyból, hanem krémszínűből. Mert olyanom volt a fagyasztóba.
Utána kell nézzek mások, hogy készítik a leveseket, mert már gyanus ahogyan főzők. Ez a leves is pont úgy kezdődött mint bármelyik másik étel… (rendes étel persze
) mert aszongya, hogy végy egy hagymát….
Valahol nem normális, hogy mindenik ételt úgy főzzem, hogy kicsit megdinsztelem a hagymát, onnan a többi hozzávalót adagolom. Vagy igen?
Szóval vettem én egy zöldhagymát, két löttyintés olajon megüvegesítettem, majd egy jó bő negyed liter paradicsomlével felöntöttem, ehhez adtam még vizet, majd a fagyott paszulyt is hozzáadtam, egy leves kockát, kevés szárított petrezselymet és kicsi zellerlevelet, majd kis borssal is megszórtam, meg piros paprikát is egy keveset, persze tudja a fene, hogy szokás e tenni vagy sem, de én tettem. Icipici köménymagot is szórtam bele, mert eszembe jutott valami íz, ami köménymagos akármire emlékeztetett. Mikor megpuhult a paszuly, kevés eresztékkel nyakon öntöttem. Végül tejföl helyett joghurtot raktam bele egy kanállal.



June 15th, 2009 at 9:13 pm
[...] Megint egy kaja, ami finomabb lett mint számítottam. Meg se vártam, hogy előbb paszuly levest egyek, hamar hamar bezabáltam ebből a mentás káposzta salátából. Ezután persze megettem a [...]