Avagy kutyuljuk össze ami van a hűtőbe egyik változata.

Na … most lefogadom, hogy ezt az emberek nagy többsége nem nevezi fÅ‘zésnek. Igazából én sem, hiszen nem fÅ‘tt itt semmi. De ez is kajával kapcsolatos konyhai tevékenység aminek az eredménye ehetÅ‘ és finom.

Ez a saláta is úgy készült, hogy juj de éhes vagyok. A bosszantó a salátákban, hogy jobb lenne Å‘ket 2-3 órával fogyasztás elÅ‘tt elkészíteni, sokkal de sokkal finomabb az íze mikor picit összeérnek a dolgok, de ki fog felkelni 3 órával azelÅ‘tt, hogy éhes legyek csak azért, hogy salátát készítsek, majd tegyem a hűtÅ‘be és aludjak még három órát amíg összeérik? És mi van akkor, ha egyszer mégis csak felébredek 3 órával hamarabb, de már akkor rettenetesen éhes vagyok? Hát ….

Sakkor ebbe a hirtelen azt se tudom minek nevezzem, ezért hirtelen saláta nevű kajába a következők kerültek:

• saláta mert tegnap mégse ettem meg
• uborka
• zöldhagyma
• kapor
• kukorica
• lenmag
• 2 pindurka retek
• joghurt
• feta sajt
• vegeta

Na. Ennyi volt amit sikerült kihalásznom a hűtőből. Még egy tonhal konzervvel is szemeztem, de végül mégse tettem bele keverékbe.

Ezen a képen szépen látható a lenmag. A lenmagról hamarosan fogok majd írni, csak épp szedjem össze a gondolataimat.

És íme a végeredmény:

Még ki kell derítsem mire is jó a kapor, mert biztos jó valamire, ellenben jelenleg most csak azért tettem bele mert volt, és mert vajon milyen lesz ha teszek bele. Finom lett… ezentúl sokkal gyakrabban használok kaport mint eddig (történetesen eddig csak a lucskoshoz és az ordás palacsintához használtam)