Na megint valami kulináris ínyencséggel állok elő Na ilyeneket tudok ám én!
Ez az egész kávé főzés azért ennyire emlékezetes mivel olyan jó fél éve nem főztem kávét A kávé főző egy személyre túl nagy. Állandóan kidobtam a felét, mert másnak a kávé már nem olyan finom. Ezt a kidobos dolgot utáltam, de meginni se nagyon volt kedvem… mentő ötlet támadt amikor soppingoltam és megakadt a szemem az amúgy nagyon ismerős nesskávén Megmenekültem! Ujjongva tettem be a kosárba és úgy rászoktam a nesszkávéra, hogy azóta se főztem. Persze nem kell engem félteni, mert 2-3 naponta azért ittam rendes kávét is Méghozzá a szomszédba.

Na de ma itt volt nagybátyám. És hoztam kávét, hogy főzhessek neki. Kicsit gondolkodnom kellett vajon hova pakoltam el a kávéfőzőt, végül megtaláltam a szekrény alján, szerencsére voltam olyan rendes,hogy kimosva tettem el és nem csak félreraktam valahova… belekövesedett volna a zacc ennyi idő alatt és odatettem főni a kávét.

Na találjátok ki mi történt??? Úgy elfelejtettem, hogy csak na! Mikor már tömény kávészag terjengett a lakásban akkor kapcsoltam, hogy jesszus a kávé! Nos igen, az egész kályhám tiszta kávé. Most moshatom… Végül is milyen jó, hogy boldogan tudok élni neszkávéval is… mert a víz nem szokott kifutni az edényből és ha odasütöm a vizet a lábosba annak nem igazán lesz baja…

Na akkor egy kis mókás videó is ha már témánál vagyunk:

Sült víz recept – Gálvölgyivel