Az őrület pedig az, hogy 3 tervem van amit el szeretnék készíteni. Az egyik a Béka, a másik a “régi szép időkre” emlékeztető sósperec a harmadik meg a mézeskalács….

Lehet el kéne gondolkozzak valami ennivalón is, mert mint veszem észre egyre “komplexebb” projektekbe akarok belefogni. Mert a Béka az még hagyján, ellenben a perec már nem semmi, és a mézeskalács az már amolyan “igazi sütemény” számba megy.

Mindegy, majd a kaján is gondolkozom. Amúgy meg kell vegyek hagymát. Hihetetlen mennyire egy fontos dolog a főzéshez!

Mellé kitaláltam, hogy hagymás krumpli, az jaj de finom. Odatettem főni a krumplikat, majd mikor már majdnem kész lett volna nekifogtam hagymát keresni… és kiderült, hogy NINCS Na ez vicces, mivel rémesen lusta hangulatban voltam, és nem mentem el a közeli boltig hagymát venni, hanem inkább a menüt változtattam meg:  rakott krumplira. Mégpedig egy másik fajtára és nagyon finom lett.

A következő képen jártam el:

Megpucoltam a főt krumplikat, 3-at bevágtam úgy hirtelenjében margarinnal mert már nagyon éhes voltam. Ezután a jénai tálba kis prézlit, kis olajat szórtam, majd elkezdtem szeletelni a krumplit és rétegezni. Miután megfelelő volt az első réteg, a húsokat lecibáltam a csontokról, szépen elegyengettem amennyire lehetett. Sóztam, borsóztam, paprikáztam a húst., megszórtam egy kis zabpehellyel* és kevés liszttel és nyakon öntöttem egy kis doboz tejszínnel. Ezután még egy réteg krumpli következett, ugye közben is sóztam, na meg kis vízzel kilöttyintettem a tejszínes dobozt és azt is ráöntöttem a krumplira. Hogy viccesebb legyen, 2 tojást ütöttem rá, mert milyen a rakott krumpli tojás nélkül?

Na ezután jön a vicces része a dolgoknak…

Mert bátran és merészen betoltam az alkotást a sütőbe és kezemet dörzsölgetve  vártam azt a finom, semmihez sem hasonlító rakott krumpli illatot, ami terjengeni kezd minden fele mikor kész van… és ehelyett lett ez:

Füst. Nagy.

Úgy sikerült, hogy a tál amibe felhalmoztam a rakott krumpli alkatrészeket, túl kicsinek bizonyult. És amint elkezdett bugyogni a víz+tejszín keveréke, nagyobb erővel kavarodott mint tejföl esetén. Mert máskor is töltöttem meg ennyire a rakott krumplis tálat, és nem történt ilyen. De most a lé, jó vastag ugye, de nem eléggé szépen kibuggyant és az alsó szinten, pont a lángok fölött szépen égett.

Na volt egy kis harc, meg csata míg megoldást találtam, ugyanis egy vízzel majdnem teli tepsit toltam az edény alá, így ha csöpögött is a tálamból, az csak a vízbe esett, de nem égett azonnal. Szellőztetés vagy 2 órát, meg játszódtam ventilátorosdit, kutyám nagyon élvezte, én kevésbé, de mondanom se kell olyan finom lett ez az étel, hogy megérte ennyit szenvedni.

Végül így nézett ki, nem valami “ritkaszépség”,de annyira finom, hogy biztos még készítek ilyen tejszínes, húsos rakott krumplit. Amit talán kihagyok, az a tojás ilyen formában… de nem hiszem, mert az is nagyon finomra sült.

*Zabpehely: nem tudom mire kellett, ott volt kézügyben és gondoltam mi lesz ha? Majd inkább megnéztem mintsem ezen kérdésem megválaszolatlan maradjon. Nem lett semmi, észre se vettem, hogy ott van, nem változtatott se jó, se rossz irányba. Igaz, tényleg csak egy keveset szórtam csak.

U.I. Amit most meg ki akarok próbálni, az tükörtojás tepsiben Így nagyon megsütve, pirosra. 

U.I. U.I A kalandok még nem értek véget ezennel… sikerült egy teli csupor teát is a billentyűzetemre önteni, és még PrezLee-t se hibáztathattam hiszen ő békésen aludt a helyén

Az egyik amitől kerekre meredt a szemem az a “vegetable shortening”, és rögtön a zöldségre gondoltam, mondjuk arra amit kiszed az ember a vasárnapi húslevesből. És erre kigyúlt a nagy piros lámpa, hogy nem létezik… Végül kiderült, hogy a “vegetable shortening” valamiféle növényi zsír, ami állagában olyan mint a disznózsír. Ergo… disznózsír lesz helyette felhasználva, vagy margarin. Oszt lesz ami lesz.

A másik az a “molasses” volt. Mert, hogy ilyent errefelé nem láttam, megint meggyőződéssel merem állítani. Lehet, hogy van, de ki tudja milyen drága mint olyan ritkán használt cucc.. és mivel van wikipédia, megnéztem, helyettesíthető mézzel. Szóval… mégiscsak mézeskalács ami azt illeti!

Közeleg a hétvége gyűlnek az ötletek és a tervek. Majd meglássuk mi lesz belőle

Hétvégére főzicske van megint tervezve, már lesem a recepteket, majd kiderül mi is készül. Gondoltam sós perecre, olyant szeretnék készíteni, amilyent régebben is lehetett kapni, eléggé kemény, szárazabb, kicsit fényes és olyan kicsit nyúlósabb sóval rajta.

Újabb terv, újabb projekt

Már péntek délután tudtam, hogy akarok csicseriborsó fasírtot, vagyis falafel szerűséget készíteni, ezlrt beáztattam a fél zacskót vízbe. Végül a hántolt búzából is öntöttem a vízbe, majd hagytam szépen ázni. De térjünk vissza szombat délelőttre… az egész máklávájsz úgy kidagadt, hogy csak fogtam a fejem… Teljesen felesleges lett volna az egészet kisütni, mert ekkora tengernyi mennyiséggel kantint nyithattam volna. Így gyorsan a felét bezacskóztam és lefagyasztottam. Gondoltam, legközelebb csak kirántom onnan, és semmi perc alatt készíthetem a fasírtot. Legalább is nem kell várni 24 órát míg ázik a csicseriborsó, csupán míg kifagy

Megdaráltam az egészet, 2 krumplit is reszeltem bele, lehet nem kellett volna, 2 tojással, kis prézlivel és 2 nagy hagymával kevertem össze, illetve megfűszereztem: só, bors, paprika, őrölt kömény és petrezselyemzöld. Ezután hagytam pihenni úgy egy fél órát, majd kisütöttem az egészet.

Hát hogy is mondjam…érződik rajta, hogy nem hús, de egyáltalán nem rossz az ízkombináció. Valószínűleg a fűszerezés adja, de ebem nagyon oda van érte, röhögtünk si rajta, hogy vegetáriánus kutya lesz belőle… jobban rajong a húsmentes fasírtért mint azután amiben hús volt … Tudjuk, nemnormális.

Tegnap este meg szalmakrumplit sütöttem Hogy legyen meg a cím minden alkotója. Megkívántam és mivel nagyon rég nem ettem, hát készítettem Tudja a fene, finom a szalmakrumpli )

Hogy mi történt azt még a magasságos úr isten se tudja… de PrezLee ebem megzabált egy jó fél kiló csirke mellett, amit szándékoztam volt kezdetben csirkepaprikássá varázsolni, majd meggondoltam magam és flekkenként akartam kisütni, de az a süket hús kiugrott a kezemből mikor szétszaggattam a zacskót, hogy fűszerezzem be az egészet, a földön landolt és szemfüles ebem PrezLee meg … letámadta a husit és jól bekapta Már hülye lett volna ha nem teszi… S mikor már javában nyakalta a húsokat, rájöttem, hogy végül is drága ebem,  vigyáz az alakomra, nehogy elhízzak, és…. becsaptam a húspotyolót a kagylóba. Nincs hús, ugysem kell alapon…Ellenben nem voltam résen ismét, mert a kagylóban tanyázott 3 csupor és 1 tányér. Ezek megrepedeztek. S ha már halálra ítéltettek, megnéztem milyen az mikor na verjük szét a helyet van…

Nem reklámozom, de vagány…olyan hatalmasnak éreztem magam, miközben szétvertem a repedt csuprokat, meg a félig ketté tört tányér maradványait… kaccsintgatni kezdtem egy teljesen épp tányérral meg egy csuporral is… de végül mégis győzött  a maradék józan ész és  letettem a kalapácsként használt eszközt

Azért megdöbbentő és furcsa nekem, hogy az efféle rombolás még élmény számba is mehet Na és ne feledkezzünk meg arról az előnyről, hogy megszabadulván 1 tányértól, meg 3 csuportól, most mindenféle lelkiismeret furdalás nélkül mehetek egy sopping túrára, megkeresni az ideális csuprokat, s nem fogom azt érezni, hogy ejsze, megint csak veszem őket… mert elvégre “eltörtek kérem szépen”, pótolni kell őket…

Ti mikor zúztatok össze valamit? Akarva vagy véletlen?

Bár a Kung Fu Panda aszongya, hogy “véletlenek pedig nincsenek”…

És ma mi ugrott be így? Csirkepaprikás.

Hogy főzzek finom csirkepaprikást.

Utoljára mikor készítettem olyan finomra sikeredett, hogy elcsodálkoztam és majdnem elnyaltam az egészet úgy üresen. 

Azért hihetetlen, hogy ismét péntek van.

• Valami fél kilónyi darált csirkehúst
• kb 400g már eleve megpuhult(nem kell áztatni) borkános csicseriborsót
• 140g száraz kenyeret (ezt lemértem), megdaráltam
• só, borsó jól eleresztve, örölt köménymag, jó 2 púpos kanál
• piros paprika, azt is bátran
• 1 nagy hagyma apróra vágva
• fél fej fokhagyma, több nem volt itthon
• egy kis vegeta (ez elhagyható)
• fél marék fagyasztott petrezselyem zöld
• 2 tojás
• kis prézli

Elkészítése természetesen hihetetlenül egyszerű, összekutyuljuk az egészet, amíg szépen egyenletesen el van osztódva. A prézlit azért adtam hozzá, mert lehet ehhez az adaghoz a 2 tojás sok volt, és icipicit lágyabb lett a massza. S akkor gondoltam, az is kenyér, meg száraz is, hát elfér.

Kis gombócokat formáltam, kisütöttem és kész.

Nagyon nagyon fincsi, biztos még fogok készíteni és az is biztos, hogy csak csicseriborsóból is elkészítem.