Ma nem bírtam magammal és vettem valami felvágottat. Azt hiszem hatalmas sóhiányom van, tudja a fene nagyon keveset eszek és néha “megbolondulok” egy kis sóért. Meg a felvágottakba található (és tasakos levesekben) adalékanyagokért… El is mentem a boltba vettem 150g párizsit, meg valami “regál” névre keresztelt szárazabb szalámit. És készítettem finom melegszendvicset a szendvicssütÅ‘ géppel. Füstölt sajt volt a közepén istenien nyúlott. Annyira inycsiklandozó volt (és iszonyat rég nem ettem ilyesmit), hogy azon nyomban bekaptam… Mert ugye ha nem eszek kenyeret, akkor ilyent még ritkábban. De ma azt mondtam egye fene, kell ilyen is, ha megkívántam akkor kenyeret fogok enni és kész. Elvégre a saját szabályaimat én találom ki és mint tudjuk a szabályok azért vannak, hogy megszegve legyenek :D

Na de félre a zagyva dumát épp nézelÅ‘dtem valami után (megint olyan volt, hogy bambultam ki a fejembÅ‘l, semmi konkrét, témáról témára ugrálva olvasgattam, amikor egy cikkre bukkantam amely a grillezési szokásokról írogat.  Ezt átfutva (nem is olvastam végig szórol szóra) megakadt a szemem a Saslik neven. Na innen jutottam el ismét Bodza blogjára ahol találtam legalább 4 említésre méltó receptet, csirkehúsosat, tehát nekem való és hű de guszták voltak. Megint rám tört, hogy ideje lenne a teafÅ‘zésen túl valami értelmes élelmet is összedobni, de lévén, hogy most jóllaktam a szendvicsemmel…. hát receptraktározás lesz csupán.