Na megint egy kitalálmány van megszületendÅ‘ben! Kimentem a konyhába, szétnéztem. Valahogy nem jött, hogy egyek rakott karfiolt. Meg a karfiol levest se, még a Sport szelethez se volt kedvem. Igazi válógatos hangulatban voltam (vagyok) amikor is azt hiszem bemehetnék egy legfinomabb finomságokkal teli polcos szobába és akkor is negyedórát nézelÅ‘dnék, hogy mi is az amit kÃvánok. Vagyis nem vagyok éhes. Csak úgy nassolnék az Ãzek kedvéért.
Ezért döntöttem úgy, hogy készÃtek valamit. Ami egy palacsinta és egy lerben sült pizza tésztájához hasonlÃt, de egyik sem. És olyan száraznak képzeltem el mint a pászkát. Na de úgy kezdtem el mint a palacsintát. Innen jött a név, hogy Pászkacsinta. Hogy igazán mi lesz belÅ‘le azt nem tudom. EgyelÅ‘re a lerben van, az illata jó. Hogy ehetÅ‘ lesz-e vagy sem az majd eldÅ‘l hamarosan. Hogy ki tudom e szedni a tepsibÅ‘l… hát az is. Persze megeshet, hogy szóra sem érdemes… ezt is hamarosan megtudom.
), a kicsibe nem fért el… prézlit szórtam, egy kevés olajat is, majd próbáltam szeleteket vágni a karfiolokból, amit elhelyeztem a prézlin. Ezután egy réteg paradicsom szeletkékbÅ‘l, megint karfiol, a tetejét elfedtem a tök szeletekkel, majd nyakon öntöttem mindent joghurttal, feta sajtot is tettem rá egy keveset (összevissza szórtam ahogy tudtam), majd oregano+vegeta+tojással zártam a sort. Még volt egy fél paradicsom, azt is ráraktam, és megszórtam egy kis szezám maggal.
Loading ...