Mogyorós banánkuglóf

Hozzávalók:
2 mogyoró,
1 jókora banán,
2 jól formált láb,
2 kar,
2 tejtartó,
2 mámoros szem,
1 szõrrel koszorúzott tepsi;

Elkészítés:
Nézzunk bele mélyen a szemekbe és gyöngéden válasszuk szét a lábakat. Dagasszuk a tejtartókat addig, amíg a tepsi jó csúszós lesz. Adjuk hozzá a banánt, majd dobjuk rá a mogyorókat. Paszírozzuk be az egészet addig, ameddig a banán elkrémesedik.
Mikor elkészültünk, mossuk meg a szerszámot, de a tepsit már ne nyaljuk ki. Ha a kuglóf a tepsiben véletlenül elkezd puffadni, legjobb ha meglépünk a városból.

Megj: ajánlott hátúlról kezdeni, így ha elb@szod, kezdheted előlről.

Forrás: Valahonnan a netről )))

Amit elvesztettem az egy link, illetve egy blog, ahol nagyon szépen le volt írva hogyan készített az illető kecskesajtot, meg egyéb termékeket kecsketejből. Mert az, ahogyan anyukám készíti megvan, ellenben érdekes lehet kipróbálni más módszereket is, mert ki tudja lehet sokkal finomabb.

Keresgélek receptek után és most már tanulok az esetből, inkább elmentem azt a címet, mert ki tudja ha még egyszer sikerül e megtalálnom. Bosszant, hogy azt se tudom hol keressem…

Házi kecskesajt rozmaringgal

Mi úgy készítjük a vinettát, hogy… az egész vinettákat (padlizsánokat) megmossuk, majd egy platnira tesszük ahol megsütjük.  Erre régebben jó volt a vaslappal “megáldott” kályha, az aragázon meg volt valami fém lap. Ahogyan a sült paprikát is kell készíteni. Csak ezt jobban meg kell sütni. Ezután a fekete általában megégett héját lehámozzuk, és a vinettát levágjuk a száráról. Edénybe tesszük az egészet, apróra vágott hagymával keverjük össze és egy kis olajjal, vagy a majonézes változatot persze majonézzel, miután kihűlt természetesen. Egy ideig  szoktuk állni hagyni a hűtőben amíg az ízek kicsit összeérnek.

Na de további padlizsán krém receptek találhatóak itt:

PADLIZSÁNKRÉMEK

Elég csak lehúzni a műanyag álbelet, kettévágni a nyers húspéprudacskát és máris érdekes dolgokat lehet megfigyelni. Van, amelyikben láthatóvá váltak egyes bőrdarabkák, a másik szivacsos, lyukacsos volt, a harmadik túl világos, a negyedik foltos. Szinte egyikre sem volt jellemző, hogy roppanós lenne (nemhogy főzve, de nyersen sem) pedig a legtöbbet így hirdetik.

Előfordult, hogy a tesztelők túl savanyúnak találták a terméket, de nagyon sós, nagyon borsos, túl szójás, erősen füstös és kellemetlen mellékízű is találtatott.

E húsipari termékek esetében az árnak és a minőségnek olykor semmi köze egymáshoz – nyilatkozta a Magyar Távirati Iroda munkatársának Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer szakértője. Bár tény, hogy a legdrágább virsli bizonyult a legjobbnak, (3100 forint egy kilóért elég borsos ár) de az egyébként jobb sorsra érdemes mangalicahúsból készült virsli például ehetetlen volt, jóllehet, 2230 forintba kerül belőle egy kiló.

Tizenöt termékből kettő elégtelen bizonyítványt kapott, pedig egy igen neves gyár üzeméből került ki, és mindössze egy kapott kiváló összesítést. Ezt egy kis településen működő cég gyártja.

A csomagolás is sok mindent elárul: előfordult, hogy teljesen olvashatatlan volt a felirat, egy másikon nagyon apró betűs, vagy elázott a papír – olvasható a Kosár fogyasztóvédelmi magazin novemberi számában.

Érdekes egyébként átböngészni, mit is tartalmaznak ezek a termékek. Olykor csak tépelődhet a vásárló mit is keres az összetételben a jég (?), a szőlőcukor, a szentjánoskenyér, a guárgumi, a mustármagliszt, nem beszélve az L-karnitinről vagy a titokzatos xantángumiról.

Forrás: stop.hu

Megj. ÉN MÉG AKKOR IS  SZERETEM A VIRSLEET!!!

A jó minőségű virsli ára valójában vetekszik a téli szalámival, a fogyasztóvédők szerint 3100 forint volt kilója a teszteltek közül a legjobb minőségű árunak. A virsli ABC ismeretében talán tudatosabban vásárolhatnak a szilveszteri bulira készülők.

Nem árt tudni, melyik elnevezés mit takar. A “bécsi” jelzőjű hosszú juhbeles termék, ezt hívják németül Wienernek, azaz bécsinek. A “bőrös” juhbélbe töltött húskészítményt jelöl. Az “emészthető beles virsli” – a gyártók szerint – műanyag bélbe töltött, amely roppanósság szempontjából megtévesztésig hasonlít a juhbélre.

A frankfurti csak sertéshúsból készülhet, és ugyancsak hosszú, juhbélbe töltött áru. A koktélvirslit különösen a gyerekek szeretik. Ezek között is található műanyag beles. A műbeles általában nem éppen felső kategóriájú húskészítmény. A nagyon olcsó virsli minősége általában igen gyenge.

Az igazi virslit hajdanán elsősorban fiatal bika húsából készítették és az osztrák császár egyik kedvenc eledele volt, elengedhetetlen kísérőjeként jóféle bécsi sörrel. Az eredeti recepthez marha- és disznóhúst pépesítettek, sót, fűszert és vizet adtak hozzá, majd a húspépet juhbélbe töltötték – kézzel – és kissé megfüstölték.

Ma sertésből, csirkéből és pulykából készítik, legtöbbször rossz minőségű húsból, nyesedékből, bőrből, szalonnából, de még számos más adalékanyagot is rejthet, például szőlőcukrot, szentjánoskenyeret, guárgumit, maltodextrint, inulint, difoszfátot, folsavat, mustármaglisztet, L-karnitint, ízfokozókat, különféle stabilizátorokat, burgonyakeményítőt, rizslisztet, xantángumit és jeget (!), nem beszélve a tetemes mennyiségű szójáról, sóról és vízről – derül ki a tesztből. A füstölés ma már többnyire elmarad – füstízű aroma helyettesíti ezt a műveletet.

A minőségi helyzetkép sem túl biztató. Bár szilveszterkor nem előrecsomagolt virslit vásárolnak általában a családok, sokat mond, hogy a közelmúltban megvizsgált előrecsomagolt áruk közül 15-ből kettőnek elégtelen volt a bizonyítványa (az egyik mangalicahúsból készült és 2230 forint volt kilója), és mindössze egy kapott kiváló minősítést, amelyet egy kis településen működő húsüzem gyárt.

A virsli legyen finom és roppanós. Ennek az alapvető kívánalomnak viszonylag kevés termék tesz eleget. Már főzés előtt sem “roppan” a legtöbb fajta, az ízek tekintetében pedig még különösebbek voltak a szakemberek tapasztalatai: rátaláltak nagyon sós, nagyon borsos, savanyú, túl szójás, erősen füstös és sajátos mellékízűre is.

Ez az a húsáru, amely meg van főzve és mégis újra kell főzni. Vagy gőzölni? E tekintetben eltérőek a vélemények és a családi tapasztalatok. A Kosár magazin szakértői szerint a következő a helyes módszer: fel kell forralni a vizet, majd 90 fokosra lehűteni, aztán beledobni a virslit és állni hagyni 10 percig.

Forrás: stop.hu

“Ugye tele van az üveg?” “Igen” – hangzott a válasz.
Ezután elővett egy, apró kavicsokkal teli dobozt, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután az apró kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. Ezután a professzor elővett egy, homokkal teli dobozt és elkezdte betölteni a homokot a befőttesüvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.

„És most – mondta a professzor – vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok – a családod, az egészséged, a gyermeked, a barátaid – ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok – az az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amelyek igazán fontosak számodra. Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságod szempontjából. Játssz a gyermekeddel. Menj el orvosi ellenőrzésre. Rendszeresen látogasd rokonaidat. Törődj a pároddal. Mindig szakíts időt barátaidra. Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, bevásárolni, rendet rakni. Először a kövekre figyelj – azokra, amik igazán számítanak. Állítsd be a prioritásokat. A többi: csak homok.

forrás: osztalyfonok.hu

S akkor amire sacc per kábé rájöttem, hogy az itt “arpacas” néven árult valami az tulajdonképpen nem árpa, hanem hántolt búza vagyis burizsnak is nevezett akármi.

Na nagy kutakodásomban azt is megtudtam, hogy a búza latinul “Triticum aestivum”. Nem másért de ha már kajtatunk, akkor valami érdekeset is megtudjunk.

Na itt lehet még nézelődni mindenféle gabonáróll, még receptek is vannak!

Gabonafélék

és itt is érdemes szétnézni!!!

KERTEK ÉS KONYHÁK

“Több mint 20 000 ehető növényfajt ismerünk a Földön,
ebből most kevesebb mint 20 faj teszi ki táplálékunk 90%-át.”

A 18. század második felében született a svájci származású Johann Georg Lahner, aki a bécsi virslit megalkotta. Lahner Frankfurtban tanulta ki a mesterség fortélyait (innen származik a bécsi virsli másik neve), majd 1804-ben egy ismeretlen hölgytől 300 gulden kapott, és ekkora indulótőkével megalapította az első saját hentesüzletét Bécsben.

Mivel Bécsben nem érvenyesültek a szigorú frankfurti céhes szabályok, így az osztrák föváros kiváló helyszínnek bizonyult egy új termék kikísérletezésére. A frankfurti céhszabályzat ugyanis soha nem engedte volna meg, hogy Lahner mester két húsfajtát, a marha és a disznóhúst egy masszába keverje össze. A kétféle darálthúsból készített masszához sót, füszert és meghatározott mennyiségű vizet adott hozzá. Ezek szolgáltak alapanyagul ahhoz a krémes pasztához, melyet kézi töltövel juhbélbe nyomott, majd enyhén megfüstölte. Georg Lahner büszkén nevezte remekművét „bécsi Frankfurtinak“.

Állítólag rövid idön belül a virslinek oly nagy sikere lett Bécsben, hogy az előkelő társasági összejöveteleken mindig terítékre került, mitöbb az osztrák császár egy vendéglőből rendszeresen ilyen virslit hozatott magának, melyhez mindig sört ivott.

Lahner megbecsülését mutatja az is, hogy 1842-ben megkapta a bécsi polgárjogot, amit abban az idöben egy máshonnan érkezőnek nagyon nehéz volt megszereznie. A mester halála után egyik fia vette át az üzletet, aki később nagy húsfeldolgozó gyárat alapított.

A mai napig sokan keverik a virslifajtákat, és nem igazán tudnak különséget tenni a bécsi (frankfurti) virsli és az egyszerű frankfurti virsli között. Az eltérés tehát a húsösszetételben rejlik. A frankfurti virsli már régóta ismert volt, hiszen már a 13. században is gyártották, a bécsi virsli annyiban különbözik ettől, hogy marha és disznóhús van összekeverve benne.

Kun Eniko, 2004. október 15.

Forrás: http://www.geographic.hu/