A napokban egyik boltban kóricálva láttam meg a dobozba zárt bolti képviselő fánkot, és jutott eszembe, hogy ejsze ilyent én is tudok készíteni. Tudtam, hogy anyukámnak legalább 5 példányban megvan a receptje, és nekem is megvan valahol. Na az már kicsit nehezebb kérdés, hogy hol van meg. Megnéztem a receptes füzetemben, ott nem volt, mivel már nagyon nagyon rég készíttetem, akkoriban még nem dicsekedtem el ország világnak a gasztrókullináris élményeimet tehát itt sincs. Anyukámat este 10kor nem akartam felhívni, hogy most jött rám a képviselő fánk gyártás, így a googli és máris pattannak fel a receptek megoldás  látszott nagyon kézenfekvőnek.

Aztán hirtelen vezérelve gondoltam egyet s nagyot, benéztem Ottishoz és nem csalódtam… Ha nem kapok, akkor se csalódok, de valahogy éreztem hogy lesz nála képviselÅ‘ fánk recept. És volt. Méghozzá Epres falatok címmel. S akkor neki is fogtam, készítettem képviselÅ‘fánkot.

Az Ottis blogján a tészta receptje ez volt:

“A tészta elkészítése: 12 kanál vizet 12 dkg margarinnal és egy csipet sóval egy edénybe összeforralunk. Közben 14 dkg lisztet folytonos keverés mellett belekeverünk. Addig fÅ‘zzük, amíg keverés közben az edény oldaláról leválik a tészta. A tűzrÅ‘l levéve hozzáadunk állandó keverés mellett 5 tojást, egyenként. Ha nagyok a tojások és hígnak tűnik, akkor egy kevés liszttel lehet sűríteni. SütÅ‘papírral bélelt tepsibe dió nagyságú mennyiségeket rakunk (én zacskóba tettem a tésztát és onnan nyomtam a halmokat a tepsire) és elÅ‘melegített 200 fokos sütÅ‘ben 20 percig sütjük. A sütÅ‘ ajtaját ne nyissuk ki! (a fánk receptje Margit2 oldaláról származik, köszönet érte)”

Egy kicsit módosítottam, mert nem 12dkg margarint használtam hanem 15,6ot, mert ennyi volt itthon, így nem 12 kanál vizet adtam hozzá hanem 16,5-öt, a lisztnl is 20 deka lisztet pakoltam bele, mert megint ennyi volt egy papírtasak alján. Ja és nem  hanem 6 tojást, mert a tartóban ennyi volt, és azt mondtam magamban, hogy ha a többibÅ‘l is nagyobb adagot tettem bele, egy tojással több is elmegy. El is ment, icipicit lágy lett a massza, legközelebb óvatosabb leszek. EttÅ‘l függetlenül nagyon szépen megnÅ‘ttek, sÅ‘t, hát hogy is mondjam jobbak és gusztábbak lettek az elvártnál. Azon morfondíroztam, hogy az a hű de klassz Zanussi aragáz kályha mennyire jobban megsütötte volna…

Elkészült a pizza Nagyon fincsi volt, ellenben a tészta része egy icipicit túl ropogósra sikerült.  A sütés módján újítottam, ugyanis nem a tepsibe tettem, hanem a tepsi tetejére fektettem a pizza lapot.  Na meg figyelembe véve, hogy rémesen rossz a sütőm, hát nem csoda, ha kiszárította túlságosan. Minden esetre, még megnézek egy pizza lap receptet, és utána alakítom ezt a káposztás csiga tésztájának a receptjét mert amúgy nagyon meg vagyok elégedve vele.

A töltelék az kicsit vegyes volt, “tonno e cipola”, vagyis tonhal és hagyma, illetve egy kis sonkával megspékeltem, meg sajtot is tettem a tetejére, maszlinával (olajbogyóval) díszítettem.

Na de ezután voltam kicsit dilemmában… ugyanis elnéztem és a tészta adag az dupla volt mint ami egy pizzához kellett volna. KettÅ‘nknek meg tán nem fogok két tepsi pizzát gyártani… mi legyen mi legyen, hát legyen darázsfészek …

Erről hamarosan

Hmm … elnézegetve a képeket, azt hiszem ideje lenne egy ügyes lámpát szereltetni a kályha fölé is, mert ugye nem korrekt, hogy fényhiány miatt ne jöjjenek ki jól a képek!

Recept 18 éven felülieknek

Mogyorós banánkuglóf

Hozzávalók:
2 mogyoró,
1 jókora banán,
2 jól formált láb,
2 kar,
2 tejtartó,
2 mámoros szem,
1 szõrrel koszorúzott tepsi;

Elkészítés:
Nézzunk bele mélyen a szemekbe és gyöngéden válasszuk szét a lábakat. Dagasszuk a tejtartókat addig, amíg a tepsi jó csúszós lesz. Adjuk hozzá a banánt, majd dobjuk rá a mogyorókat. Paszírozzuk be az egészet addig, ameddig a banán elkrémesedik.
Mikor elkészültünk, mossuk meg a szerszámot, de a tepsit már ne nyaljuk ki. Ha a kuglóf a tepsiben véletlenül elkezd puffadni, legjobb ha meglépünk a városból.

Megj: ajánlott hátúlról kezdeni, így ha elb@szod, kezdheted előlről.

Forrás: Valahonnan a netről )))

Hétvége lévén nem én főztem csak besegítettem. Anyukám készítette el a fokhagymával megtűzdelt,  szalonnával betekert sűlt pulykacombbot, mellé körítésnek paprikás rizst és krumpli gombócot.

Megj. A kép kedvéért került ekkora hús a tányéromra Bele is haltam volna ha ennyit megeszek…

Egy igazán klasszikus étel receptje következik most. A nagyon híres, nagyon finom, de nem mindenki érti meg (vagyis zseni) receptje, a Zsíros kenyér készítésének az egyik módja! Mindenki örök hálával fog tartozni nekem amiért eme  nagy titkot megosztom a világgal. Vagyis hogyan készítsünk finom izletes zsíros kenyeret???

ElÅ‘ször is… elÅ‘ kell venni a zsírt a hütÅ‘bÅ‘l. Aztán egy kést kell szerezni, majd kenyeret vágni, de ha már szeletelt a kenyér (modern világunkban ez mindennapos dolog kérem szépen) akkor az is jó.  Ezután következik a dúdólás…

Horrorisztikus hangulatot kell teremteni egy csöppet…

“Ember késsel a kezében…
Eeeeember kéééééssseeeel a kezében…
vajat ken a kenyérre”

alapversike módosított változatát elmondogatni méghozzá a következő képpen:

“Ember késsel a kezében…
Eeeeember kéééééssseeeel a kezében…
zsíííírt ken a kenyérre”

A versike mondogatása közepette nem elfelejteni jobbra balra gyanusan forgó szemekkel nézni. Mondom, horrorfilm hangulatot kell teremteni. Nem tudom miért és persze nem kötelező, de azért úgy kell.

Miután a zsír szépen egyenletesen eloszlatva el van símitva a kenyéreen, következik a ceremoniális sózás, majd a színek kedvéért egy kis piros paprikával érdemes megszórni. Opciónális. Hagyma föltétlenül adagolandó a zsíros kenyér mellé.

A hagyma több formában is feltálalható.  Felvágva, ketté hasítva, zölden stb. Most a lustaság kedvéért a zöldhagyma épp csam megpucolva volt… “nátürell” módon.

A zsíros kenyeret jelentem NEM én ettem meg. Bár szeretem, meg nagyon gusztának nézett ki, én reggelire tejbegrízt készítettem. Az is következik hamarosan!

Ami a fÅ‘zéssel a legjobban bosszant, hogy az egyszerűen elkészíthetÅ‘ kaják se midig jutnak eszembe. Csak állok és nézem a hűtÅ‘t, mindenféle komplex kaja forog a fejemben, de tudom, hogy arra nincs se idÅ‘m, se kedvem se türelmem. Ráadásul el kéne menni vásárolni is, hiszen az alkotó részeknek a felét a boltba tartom… ott jobban vigyáznak a frissességre, minek hoznám haza itt kerülgessem a lakásba…

Tiszta szerencse, hogy megtaláltam ezt a blogot ahol páratlan aprólékossággal el van magyarázva minden. Na tessék kérem ott szétnézni, hogyan kell készíteni a bundás kenyeret.

Hozzáfűzném, hogy én nem így készítem… Vagyis nem pont így.

Hanem úgy szoktam, a tojásokat kis tejjel “hígítom”, így nem kell olyan rémesen sok tojást se elhasználni, ráadásul én szeretem ha kicsit puhább lesz a kenyér. Anyukám egy idÅ‘be külön mártogatta tejbe, aztán tojásba, de az 2 tányér mosogatását jelentette, így én inkább összekavarom a tojást és a tejet. A praktikusság kedvéért a sót is a tojásba szórom, akkor az egész kellemesen sós lesz. Persze hallottam olyant is aki cukorral eszi a bundás kenyeret, ilyen esetben természetesen nem sózza

Sajtot nem szoktam rá szórni.

A bundás kenyér meg paradicsommal fincsi,  vagy paprikával is, na meg nem hiányozhat a ketchup sem mellőle!

Amit ki kell próbáljak az a tepsis bundás kenyér, ha jól értettem ugyanaz a mese, csak teflon tepsibe kell tenni a kenyér szeleteket és megsűtni őket a sűtőben.

UPDÉT!

hát eszembe jutott miért nem jutott eszembe bundás kenyeret készíteni hónapok óta!!! Hiszen nagyon régóta nincs egy falat kenyér se a házba! Mind nézhettem én szét, mert a felhasználható anyagok között nem volt ott a “na megint szinte rámszáradt a kenyér” mi is legyen belÅ‘le alap alkotó elem! Váááááááááááááá!!!

Ezekből a száraz izékből meg nem lehet bundáskenyeret készíteni. Na azt hiszem a héten veszek kenyeret és készítek bundáskenyeret meg ráadásnak préselt meleg szendvicset is! NA!

Eredetileg nem tudom honnan származik de szerencsére itt van, és hála annak aki kiagyalta Biztosan ki fogom próbálni, de abban is biztos vagyok, hogy csak fél adaggal, ugyanis ezt a mennyiséget egy hónapig enném. Soppingoló körútra kell mennem hamarosan s akkor beszerzem a hozzávalókat

Bounty recept

kb. 30-35 bon-bonhoz: 2 dl tej, 8 dkg vaj, 6-8 dkg cukor, 2 ek gríz, 12 dkg kókuszreszelék, kb 30 dkg tejcsoki a bevonáshoz.

A tejből cukorból, vajból szirupot főzöl. Mjad belekevered a többit. Tálba öntöd, lehűtöd, bevonás előtt formára vádog, fagyasztod pár percet.

Minden összetevÅ‘ megkerült a hétvégén készített epertortához, úgyhogy most már elárulhatok egyet s mást. Kezdjük azzal, hogy kedves barátném már szorgalmasan elkészítette a piskótát, úgyhogy azzal nem kellet bíbelÅ‘dni. Maradt az eper aprózása, a tejszínhab elkészítése (amit túlbuzgóan kissé keményre vertem fel), az összerakás, a díszítés és a megevés.   A piskóta része egyszerűen remekre sikeredett, szépen egyenletesen volt megnÅ‘ve a tészta. Ilyent amíg nem lesz új kályhám biztos nem fogok tudni készíteni… de azért jó tudni.

A receptet a barátnÅ‘m küldte át, így azt egy az egyben bekopipésztezem ide, aztán következnek képek, majd egy két hozzáfűzni való…

Piskóta:
7 tojás
11 evőkanál cukor
12 evőkanál liszt
4 evőkanál víz

A tojás fehérjét a vízzel kemény habbá verni (szoktam tenni bele egy csipetnyi sót, állítólag jobban felverődik).
Kanalanként a cukrot, majd a tojás sárgákat hozzáadni, ezt mind habverővel.
Utána kanalanként a lisztet finoman, óvatosan keverni bele, ezt mar fakanállal. (Én tettem bele sütőport is).
Olajozott, lisztezett (vagy inkább sütőpapírral kibélelt) formába önteni, forróra hevített lerben 5 percig,  utána pedig lehúzni minimumra és tovább sütni félóra-órát amíg megszurkálva nem ragad a fogpiszkálóra.

Krém:
1 kg eper
cukor ízlés szerint
6 dl tejszín

Az epret le kell cukrozni és a hűtőbe tenni 24 órára, hogy levet engedjen.
Másnap leszűrni róla és kicsit ki is csavarni az eprekből a levet.
Ezzel lesz megöntözve a piskóta (mindkét oldala), amit 3-ba vágunk.
A tejszínt fel kell verni majdnem teljesen, utána bele az epret és azzal folytatni.
(én csak az eper felet törtem bele, a másik felet darabkákban hagytam és rá a krémre).
Szóval piskóta megöntözve, krém, eper, piskóta megöntözve, krém, eper, piskóta (hanyatt fordítva) megöntözve és a végen tejszínnel és maradék eperrel vagy más gyümölccsel kidíszítve.

Az eredmény:

A felvágásnál már nagy segítségben volt részünk…

khm … kicsit már maszatosak vagyunk, ugyanis megnézegettük ha az ujjunkat a tortába dugjuk mi is történik, és már meg is kóstoltuk a finomságot.

Majd eljött az igazi segítés pillanata, amikor minden eszköz gondos kis kezek által a tortába landolt

majd hamarosan már innen onnan szotyókáltak tejszínhabok is… amolyan “kÅ‘ kövön nem marad” stílusba, csak itt hab habon nem maradt.

de izgulni nem kell, ami leszotyogott az asztalra azt …  bekaptuk!

S akkor ha már megmutattuk a szépet, következzen egy kis tanulság is… a krémet állítólag 60%-40% arányban kell elosztani. A 60% hoz apróra vagdosott epret adtunk, ezzel lettek a torta lapok megkenve. Persze itt elméreteztük egy kicsit az adagokat, és a lapok közé jó vastagon jutott krém, a díszítésnél már kicsit gondban voltunk… ugyanis a maradék 40% kevésnek bizonyult.

S ha már mindezt elmondtam, elárulok egy nagy titkot… a torta háta vakolatlan maradt!!! De hát ügyes volt a fotós, és ha nem mondom meg nem tudja meg senki…

Ezúton köszönöm a képeket, a receptet és a kellemes időtöltést is kedves barátaimnak. Remélem még lesz ilyen s akkor még jobban sikerülnek az ételek.

P.S:  a torta sokkal finomabb volt mint ami így képekről lejön

Na errÅ‘l nincs fotó, nem hinném, hogy kéne. Semmi látványos és elkészíteni sem ördöngösség. Egy kés kell hozzá. Persze meg mikróhullámú sűtÅ‘ és természetesen kájzer.  Na jó másképp mondom császárszalonna ….

Nem tudom miért szoktam megkívánni néha az ilyen hű de izé ételeket, de ma hazafele jövet csak a  mikróskájzeren járt csak az eszem. Nem szoktam itthon tartani kájzert, nagyon ritkán veszek, így megálltam a boltba és beszereztem.

Hazaérve vékony szeleteket vágtam belőle, ezeket tányérra helyeztem, majd az egészet be a mikróba. Azt hiszem fél perc alatt megvan, kicsit megolvad, de nem egézen, csöpög a zsírtól de nyami. Ja évente 2x Na jó, 5-10x .  Régebben mindez egy palacsinta sütőben történt, akkor egy picit meg is pirultak, de most csak simán megmelegítem őket.

Mondtam már a mottót??? Nincs is rossz kaja! Csak nem elég éhes az ember

Kriszta küldte át nekem a következő képeket és persze áradozott, hogy juj de finom. Na igen. Hát így a képről NEM TUDOM eldönteni mennyire finom és nagyon durcás leszek.. . Jobban tette volna ha kóstolót küld NEM???

Ki kell találjak valami “rendszert” miszerint a képek mellé valahogyan kell ám mellékelni a kaját is, s akkor de jó dolgom lesz nekem, mert csak megeszem és elmondom, hogy mennyire nagyon finom volt.
Huh… ha nem sikerül a “tervem” és hónapokig nem jelentkezik senki… akkor hát fÅ‘zÅ‘k én magamnak. De mi van ha sikerül?
Eddig megkóstoltam a szomszédasszony által készített bodzalét, meg Jutka néni töltöttkáposztáját. Kávézni meg rendszeresen a szomszédba szoktam. Nem is olyan rossz kezdetnek

S akkor következzen a tiramisu:

Amely a következő recept alapján készült el:

Hozzávalók:
250 g mascarpone, 2 tojás, 2 ek cukor helyett édesítõ, 3 ek nescafé koffeinmentes pici vízben feloldva, 1/4 l tejszín, vanília (ajánlom a valódit, lehet kapni azt is), 3 ek rum, kakaópor (nem neskakaó)

Elkészítés:
Tojássárgáját felverni cukorral vaníliával, rumot hozzáadni. feléhez kávét adni. Tojásfehérjét habbá verni. Mascarponét, fehérjehabot, sárgájahabot lazán összeforgatni. A kávés és a sima rétegeket egymásra simítani. Jól kihűteni. Tetejére tejszínhab golyóbisok, és egy kis kakaó szórás.

Forrás: http://www.tutireceptek.hu/