Rég nem készítettem Mind gondolkoztam az arányokon, de nem jutott eszembe.  Szerencsére tavaly leírtam, úgyhogy ki fogom próbálni hamarosan. Kicsit töröm a fejemet, hogy a sok olaj helyett mivel lehetne lightosabbra formálni, de ötletem sincs…

“Az aliolit idén tanultam, Spanyolországban, ez afféle tojás mentes majonéz, fokhagymával. Anélkül nem próbáltam.
Elkészítésekor csak az arányokra kell figyelni. 3adag olaj, 1 adag tej, és ízlés szerint fokhagyma meg só. Egy edénybe bele kell dobni a fokhagymákat, a 3 adag olajat, 1 adag tejet, majd mindent botmixerrel összekeverni. “semmi perc” alatt kész van.”

Egy érdekes receptre bukkantam, el is készítettem és ha nem én lettem volna, akkor valószínűleg nem rontom el… De hát elrontottam, úgy is megettük, cserébe azonban el kell készítsem még egyszer… remélhetőleg másodjára már sikerült.

Mifelénk a hagyományos töltött tojás az úgy készül, hogy megfőzzük a tojásokat, félbe vágjuk, kikanalazzuk a sárgájukat, ezt kevés majonézzel simára keverjük, még egy kis fűszerezés, só, bors megy bele, majd az egészet visszapakoljuk a tojásokba, általában krém nyomóval, hogy legyen szép formás. Láttam és ettem olyan változatot, amikor a tojás krémbe még sonka, vagy apróra vágott szalámi is volt betéve. Erre még jön a szósz, ami a maradék majonézből lesz kikeverve tejföllel, általában kissé hígabbra, hogy lehessen végig csorgatni a tojásokon.

Na de ez a töltött tojás  light, nem tartalmaz majonézt.

Hozzávalók:

• 6 keményre főzött tojás
• 2 teáskanál mustár
• 6 teáskanál joghurt (icipicivel több is akár)
• egy közepes, apróra vágott hagyma
• piros paprika (egy lapos teáskanál)
• kevés méz (egy lapos teáskanál)
• só, bors

Elkészítése ugyanúgy történik mint a “hagyományos töltött tojásé”, először is kiszedjük a sárgáját, majd összekeverjük a hozzávalókat és visszapakolunk mindent a tojásba. Itt nincs szó az öntetről, de azt is elkészíthetjük egy kis joghurt és mustár keverékéből.

Legalábbis holnap ezt tervezem reggelire

Amit én műveltem az először is, jól eltévesztettem a recept fordításakor a “tablespoon”-t nem “mokkás kanálnak” vettem, hanem evőkanálnak ebből egész komoly galiba keletkezett, amire akkor derült fény, mikor a  “2 table spoon”  mértékegység helyett szemre ész nélkül szórtam egy jó adag piros paprikát a masszába és észre vettem, hogy ez lényegesen több annál amire itt szükség lesz. Már nem volt mit tenni, így ettük meg a tojásokat Szerencsére nem csípős paprikát tartalmazott Ugyancsak ennek következtében kihagytam a mézet is a dologból, mert elképesztőnek találtam, hogy 2 evőkanál mézet tegyek egy amúgy sós ételbe… De reggel ki fog derülni, hogy mégis mennyire hasonlít ez a “rendes” töltött tojáshoz

Hozzávalók:

A tésztához:
egy doboz sör (itt negyed literessel volt dolgozva)
ugyanannyi olaj
liszt amit felvesz.
Összekeverni és egy elég lágy massza lesz belőle.

A töltelékhez:
Jelen esetben zöldségek és tonhalas töltelékkel készültek el. Hagyma, paprika, paradicsom, tök felaprózva és össze rotyogtatva egy kis olajon, ízlés szerint fűszerezve, két vagy három tonhal konzervvel összekeverve. A töltelék ízélés szerint helyettesíthető szinte bármivel. Egy vastagabb darált húsos raguval, vagy ilyen olyan zöldséges húsokkal,
A tetejére: tojás
Elkészítése:
Egy keverő edénybe öntjük a sört és az ugyanolyan mennyiségű olajat. Ezután annyi lisztet adunk hozzá míg egy eléggé ragacsos, nehezen kezelhető massza lesz belőle. Az empanadillas elkészítéséhez egy kis “rusztikus” trükköt kell alkalmazni ezzel a tésztával. Kis gómbocokat formálunk a tésztából, ezt egy nylonra helyezzük, majd a másik felét ráhajtjuk és egy kis lábas segítségével kis kerek formát nyújtunk belőle.
A nylon felső oldalát felemeljük a tésztáról, megtöltjük a töltelékkel, majd ugyancsak a nylon segítségével vissza hajtjuk a tésztát a töltelékre. A széleit megnyomkodjuk és kézre véve a tepsibe helyezzük az elkészült empanadillast. Ezután tojással megkenjük a tetejét, majd sütőbe helyezzük, közepes tüzön megsütjük.

Hidegen is kiváló.

Most leltem ezt a képet, és remek ötletnek találtam egy forró nyári estére mondjuk, feldobni egy üdítőt, vagy akár az ásványvizet, vagy a vodkát, vagy az ásványvizes vodkát…

fotó

mondjuk nem mellékes az sem, hogy egy kis romantikus estére mennyit dobhat a hangulaton Ha férfi veti be ezt a trükköt sokkal többet ér A félbe vágott eprek, kis szívecskékre hasonlítanak szóval Valentin napot ünneplők vagy simán csak szerelmesek nyugodtan alkalmazhatják szívlágyítónak Máskülönben szerintem ez bármiféle gyümölccsel remekül mutat egy italos pohárba …

Azt hiszem ez volt életem eddig legsikerültebb süteménye. Úgy az íze mint az állaga is remekre sikerült. Mondjuk ez nagy szó erre felém, mert nem ez a jellemző az én sütés főzésemre, de úgy látszik néha 2 tévedés semlegesíti magát és végül csak jó lesz a végeredmény.

Alapjában véve az elveket a Ribizlis Lepényben leírtakból halásztam össze, egy pár módosítással. Másfél adagot készítettem, mivel a tepsi az nagy, és nem volt itthon megfelelő mennyiségű margarin. Olyan 150g margarin és kb 100ml olajjal kombinációt alkalmaztam. A tojás sárgáját, cukrot, olajat és margarint, illetve a cukor felét egyszerre kezdtem el kavargatni, és mikor már kissé csomóssá vált a massza, akkor kezdtem el kapiskálni, vajon nem-e a sorrend okozhatta, de elhessentettem magamtól ezt a negatív érzést (már hogy is lennék én a hibás!) ráfogtam a margarinra, meg az olajra és vígan kevergettem tovább.

Szerencsére segítségem is akadt így a “kemény habbá verjük” része nem az én reszortom volt. Miután sikerült a csomókat simára kevernem a masszából, összekavartam a habot az összes többivel, sütőporral és társai.Ha már liba legyen kövér alapon vaníliás cukrot is pakoltam bele és egy kis ásványvizet! Azt hiszem a jól felvert hab, illetve az ásványvíz okozta, hogy puhább, levegősebb süteményt kaptam…

Ja a tetejére azelőtt való nap szedett málnát, illetve az aznap szedett szedret pakoltam fel… NYAMI!!!

Természetesen fotó nincs…

A recept változatom alaposabban:

• 150g margarin
• 6 tojás
• 100ml olaj
• kb 100 ml ásványvíz
• 300g liszt
• sütőpor
• vaníliás cukor
• 300g cukor.

Elkészítése.

A tojás sárgákat, a margarint, olajat, ásványvizet, cukrot és a lisztet fokozatosan összedolgozunk, a tojás fehérjéből a cukor másik felével kemény habot verünk, majd az előzőleg elkészített masszába beleforgatjuk, de lehetőleg ne törjük össze. Egy tepsibe sütőpapírt tettem, hogy a szélein kicsit kilógjon, megkentem margarinnal, beletöltöttem a kész masszát, ráhelyeztem a gyümölcsöt majd a szeder részre főleg egy nagyon kevés cukrot még adtam.

Sikerült időben is kiszedni, meg volt jól sülve, de mégsem túl szárazra, és azért “cseppfolyós” sem maradt.

…tejszínhab rózsákkal

Valami régebbi “Meglepetés”-t lapozgattam amikor megakadt a szemem ezen a recepten. A kép nagyon guszta és igencsak biztató. Az elkészítési idő 20 percre van saccolva, tehát “ideális”, hogy úgy mondjam magamfajta recept. Már csak egy ananászt kell beszerezni hozzá, egy kis mézet és voila! Remek egy édesség.

Íme a recept:

Hozzávalók:
2 közepes méretű ananász
6 evőkanál virágméz
1 kiskanál vanília aroma
őrölt fahéj

Elkészítése:
Az érett ananászok kalapját és alját vékony pengéjű éles késsel levágjuk, majd meghámozzuk viszonylag vastagon. Ezután almavájóval kiszúrjuk a fás közepét és félujjnyi vastag szeletekre vágjuk. Egy tapadásmentes serpenyőt felforrósítunk, belelocsoljuk a virágmézet, erős tűzön karamellízaljuk, belefektetjük az ananász szeleteket, rázogatva megsütjük egyik oldalukon, majd a másikon is, míg szép pirosak lesznek. Mielőtt kiszednénk a serpenyőből, megszórjuk kevés őrölt fahéjjal. Ha elkészültek az ananász szeletek, forrón tálaljuk és ízlés szerint kevés édesített tejszínhab rózsákkal díszíthetjük.

A nemrég készített Márványos meggyes sütemény osztatlan sikerére tekintve megint eljött az ideje egy márványos süteménynek. Ezennel Márványos ribizlis lesz, és mivel remekre sikeredett a saját “elkészítési módom” alapján is, a fene fogja külön bügyürgetni a dolgokat Összedobom, összeturmixolom a masszát, beleszórom a ribizlit és mehet a sütőbe.

Megint találtam egy receptet, amit csak olvasva összefutott minden nyál a számban! És ráadásul olyan, hogy nem kell hozzá a sütővel kínlódnom, sok minden se kell hozzá,vagyis egyszerűen remekműűűűűűűűűű.

A Nosalty odalon

Meggyes süti -sütés nélkül

néven szerepel és asszem mindjárt elmegyek beszerezni a hozzávalókat, mert ki a bánat bírja ki csak a képeket nézegetni.

Remélem nem veszik rossz néven de biza én ide bemásolom a receptet:

“Meggyes süti -sütés nélkül

Tésztához:

• 50 dkg darált háztartási keksz
• 10 dkg puha margarin (vagy vaj)
• kb 3 dl tej
• 10 dkg cukor

Krémhez:

• 1 cs csokis pudingpor (főzős)
• 4 dl tej
• cukor -ízlés szerint

Tetejére:

• 50 dkg magozott meggy
• 25 dkg mascarpone
• vaníliás cukor

az elkészításe megtalálható a nosalty.hu oldalon!

Forrás: nosalty.hu

Eddig kétféle spagetti szószt készítettem, a sonkás fehér szószt illetve a darált húsos “bolonyéz” paradicsomos akármit. Mindkettő nagyon finom ellenben most az a kérdőjel volt a fejemben, hogy vajon milyen is lenne fehér szósz darált hússal. Vagyis a kétféle szósz egy ötletszerű kombinációja.

Jelentem jó lett, legközelebb azonban egy kis reszelt parmezánt is teszek bele, mert az nagyon megdobja az ízét. Hiányzott egy enyhén kesernyés sajt íz a dologból.

Az egészet úgy készítettem, hogy volt itthon darált csirkehúsom. Kevés olajon megdinszteltem egy apróra vágott hagymát, majd a húst is, amíg fehér lett, ezután két kanálnyi lisztet kevertem bele, majd felöntöttem jól vízzel. Hagytam főni, időnként kevertem, menet közben valamikor hozzá adtam egy picike sót, egy leveskockát, kis száraz petrezselymet, egy késhegynyi curry-t, 2 babér levelet, fehér borsót, meg egy csipetnyi cukrot is. Mikor a hús puhára főtt, egy jó adag tejfölt zuttyantottam az egészbe, hagytam fellobbanni és kész.

Spagettivel tálaltam, s mint mondtam finom lett, csak az a parmezán hiányzott belőle. Lehet legközelebb főzőfejszínnel készítem el, az egy picit édesebb ízt ad neki.

Hja… fotó nem készült, mert megzabáltuk az egészet

Még fogok készíteni ilyen fehér szószos csirkehúsos spagettis kaját Ráadásul rém hamar is ment, ugye a csirkehús hamar megfőtt.

Még a múlt hétvégén böngésztem át egy halom receptes újságot, amit anyukám szokott megvenni. Így jutottam oda, hogy leírtam magamnak vagy 10 féle étel receptjét, amit ki szeretnék próbálni. Egyik közülük a mazsolás csokis kalács.  Amibe persze kell narancshéjat is reszelni, és ettől olyan finom aromája lesz, hogy jaj csak na. A felolvadt csoki darabok sem semmik azért, na meg a mazsola is helyén van, és ha ez a vacak ler nem hátráltatna… biza mondom remek dolgokat tudnék készíteni mert még így is remek lesz. Elkészíteni könnyű, valami 15 perc az effektív munka vele, kezdve onnan, hogy “fogd meg a lisztet és mérjél ki fél kilót” egészen a “szeleteld fel” pontig. Sőt, eközben is lehet még egy emailt megnézni, míg az élesztő kicsit felfut.

Mazsolás, csokis kalács

Hozzávalók:

• 500 g liszt
• 1 kocka élesztő
• 1 marék mazsola
• csoki darabok (sacc per kb 25-30g étcsokoládét használtam, nagyobb darabokra tördelve, egy olyan nagy kockát)
• 2 narancs reszelt héja
• 1 kiskanál só
• 1 tasak vaníliás cukor
• 1 csuport langyos tej
• 3 kanál olaj

Elkészítése:

Felfuttatjuk az élesztőt a tejben, majd a liszttel, cukorral, sóval, narancs reszelt héjával, vaníliás cukorral összegyúrjuk, a végén hozzáadjuk a mazsolát és a darabolt csokit. Másfél két órát hagyjuk kelni majd megsütjük.

Az eredeti recept szerint három egyenlő részre osztjuk, és összefonjuk. Na ezt én nem tettem meg, mérő lustaságból szerintem, de nem nagyon gondolkoztam miért. Az egészet belesuppantottam a vadi új tepsimbe és megsütöttem.

Amit módosítottam a recepten , hogy tettem bele még vagy két kanál narancs lekvárt is, és mikor már majdnem megsült, kiszedtem, megkentem a tetejét egy tojás+cukor keverékével, ettől szép fényes lett.

Annyira ízlett, hogy ezen a héten már másodszorra készítettem el