Jelen esetben azonban próbálkoztam két új dologgal: tökfasírtot sütőtökből, illetve egyik részét megfőztem.

Az eredmény is-is. A fasírt nem sikerült rosszra, az ízén sem érződött, hogy ez sütőtök lenne, de valahogy nem volt olyan nagy sikere a családban. Ja PrezLee kutya szerette, de ő eddig minden húsmentes fasírtot szeretett Sőt egyik csicseriborsó “alkotásomat” jobban imádta mint a következő héten húsból készítettet. Valahogy úgy mondanám, hogy ínséges időkben elmenne ez i, esetleg még itt ott lehetne javítani fűszerezéssel.

Egyszerűen lereszeltem egy elég nagy adag tököt, a nagy reszelőn,  2 tojással, kevés sóval, kb 10 dk liszttel (amennyit felvesz), petrezselyem zöldel, darált köménymaggal, borssal és kevés piros paprikával fűszereztem, hagytam egy keveset állni, majd forró olajban kisütöttem..

Egy másik darabbot megpucoltam, apróra vágtam és megfőztem. Sokkal de sokkal hamarabb meglett mint megsütve, az íze alig változott meg. Legközelebb amikor készítek, előbb felszeletelem és forró vízben lobbantok egyet a szeleteken, majd ezután teszem be a sütőbe, remélve, hogy nem kell 2 órát égetnem a gázt alattuk amíg megsülnek. Továbbá még gondolkozom, hogy mire lehetne használni.

Anyum is kísérletezett. Ő a már megsütött tökökből lopott el 2 szeletet és készített belőle valami krém szerűséget, amelyet tejberizzsel kombinált. Hát ez is “olyan ni”, ettem már jobbat is, valahogy az állaga túl paszta lett. De ez sem ehetetlen. Azt hiszem inkább csak szokatlan.

Végül is kis jóindulattal meg lehet enni… Na jó. Sok jóindulattal, és nagyon éhesen.

Volt nekem kukorica lisztem. És gondoltam kipróbálom milyen lesz valami pancake szerűséget gyártani belőle, hozzáadva valami fűszereket és sósra kihozva… Valami nagyon finomra vágytam, de fölöttébb fontos volt, hogy sós legyen. Tettem bele vegetát, sót, kis curry-t, na meg kukorica lisztet, egy nagyon kevés rendes lisztet, vízzel összekevertem, kis sütőport bele és ihaj csuhaj mi lesz ebből módon nekifogtam sütni.

Hát … az elsőt bekaptam, nagy bizalommal aztán fagyott rám a mosoly és maradt úgy egy ideig. Elég jól elsóztam, így hát kevertem bele egy kis cukrot hátha helyrehozza. Valamit segített rajta de a jótól még nagyon távol van… Aztán megsütöttem az egészet, kóstolgattam, de sehogy se tudott meggyőzni.

Jó, hogy volt itthon májpástétom konzerv… ezután a kukorica izé után kimondottan finom volt

Jár még így az iparos…

Hja az igazi kritika azonban a nagybelű kutyámtól jött, megkínáltam és kiköpte, majd csalódottan a helyére ment, hátat fordított nekem és duzzogott.

Megérdemli a “copirájtos” kaja címet… ezt a receptet se akarja majd senki a sajátjának tulajdonítani

Amit tudok már az, hogy icipicivel több cukrot kell bele tennem, mert így eléggé savanykás.

Néha azért elcsodálkozok, hogy egy ilyan banálisan egyszerű, kevés komponenses,  rövid leírásos receptet is ennyire el tudjak rontani… És fölöttébb nem szándékosan… azért ez már komoly (anti)talentumra vall….Persze elnézegetve a boltban fellelhető “torta egy perc alatt” dobozokat, tisztában vagyok azzal, hogy nem vagyok egyedül csak talán ők nem “dicsekednek” el a félresikerült cuccaikkal…

Aszem a “joghurt tortámról” inkább NEM mutatok képet

Már családi hagyomány a galuska csere is… amikor is az én tányéromba landol az összes ehetetlenül keményre sikeredett galuska és cserébe adom a “lágy” majdnem normális keményságű galuskákat. Mert a vicces, hogy a kőgaluskát nagyon szeretem

Sejtésem szerint olyan 10-12 éves kislányok konyhai butáskodása során keletkező édességre hasonlító akárminek  elmenne.

A “gumis torta” elkészítése “hülyére egyszerű” és mint olyan hiányzik belőle minden rafináltság, elegancia és szépség. Finomnak finom, de nem olyan, hogy hasra essen tőle az ember, meglepőnek meglepő ugyanis jól el lehet nyammogni rajta, olyan gumis, hogy rugózik az ember szájában ha kellő időben eszi.

Kell hozzá:

• nápolitáné lap (olyan lap ami a nápolyi szeletben van) na hogy is hívják nem jut eszembe …

a krémhez:

• 12 evőkanál cukor
• 3,5 evőkanál kakaó
• 3 púpos evőkanál liszt
• 1 liter tej
• 4 kiskanál margarin

Elkészítése:

A cukrot, kakaót és lisztet szépen még szárazon összekeverem, majd elkezdem adagolni hozzá a tejet. Kezdetben egy vastagabb, csomómentes akármit készítek, majd ezután töltöm fel az egész tejjel. Tűzre teszem, kavargatom és megfőzőm amíg besűrűsödik. Mikor kész van belekeverem a margarint is.

Hagyom egy kicsit hűlni, majd a nápolyi lapok közé simítom, persze egy réteg lap, egy réteg krém, megint lap, megint krém sorrendbe amíg elfogy.

Ami megmaradt például krém, azt élvezettel elnyalogatom.

Kb másnap lesz igazán gumis, mivel a krém elég leves, és a lap megszívja magát.  Az igazi ínnyecek kíméljék meg magukat. Én szóltam