Még egy szerzemény a múltból

A görög dinnye befőtt

“Egészen tiszta, 3 literes porczellánozott belsejü lábasba tegyünk egy liter vizet és egy kilo czukrot.  Szép piros bélű, de vastag héju görög dinnyének a héját tisztitsuk meg a külsÅ‘, kemény és zöld  kérgétÅ‘l, azután vagdaljuk fel nagy, egyenlÅ‘ koczkákba. Egy jókora tejes tányér koczkába vágott dinnye hajat tegyünk a hideg czukros vizbe; tegyünk még a czukros vizbe, a dinnye héja közé, egy egész czitromot, és egész narancsot, mindkettÅ‘t karikákba vágva; továbbá fél vaniliát is vagdaljunk a dinnye közé. Arra ügyelni kell, hogy a lábasban a czukros vizbe tett dinnye héját egészen ellepje a viz.

Attól nem kell félni, (hogy ha a reczept szerint járunk el,) mintha a dinnye héjból igen sokat tettünk volna a czukorhoz mérne, mert az igy készült dinnye befÅ‘tt nagyon gazdaságos, de azért mégis finom és sikerülÅ‘ csemege. – Ezt a hidegen összerakott anyagot fedjük be és tegyük egyenlÅ‘ de erÅ‘s tüzre.
Hagyjuk fÅ‘ni 2 vagy 3 óráig is. Ha nagyobb tömeget készitünk egyszerre, természetesen tovább kell fÅ‘zni; – de egészen gondatlanul: ki sem kell fedni, meg sem kell kavarni; csak fÅ‘jjön folytonosan egész addig, a mig a leve barnás szinű és mézszerű sürü lesz, a dinnye haj pedig átlátszó tiszta, szép szinűvé válik. Egy kilónyi czukorban megfÅ‘zött dinnye hajból lesz 3 rendes üveg befÅ‘tt.

A dinnye hajat rakjuk  üvegekbe, kössük be az üveg száját szorosan s erőssen hólyaggal. Egy fazékba tegyünk ruhát, a befőtteket rakjuk e ruhára és öntsünk annyi vizet a fazékba, hogy a befőttes üvegek nyaka egy tenyérnyire ki legyen a vizből. Boritsuk be az üvegeket vizes ruhával s tegyük jó erős tüzhöz főni.
Főzzük kevés ideig; fél óra alatt rendesen forró lesz az üveg nyaka. Ekkor le kell venni a tüztől és
fazekastól együtt kell félre tenni egész addig, a mig a fazék viz kihűl. Végül ki kell szedni a befÅ‘tteket a vizbÅ‘l – azután tehetjük oda a hol tartani akarjuk. Párolva mindenféle befÅ‘ttet igy kell kifÅ‘zni.”

Bambulok ki a fejembÅ‘l és csak tátom a szememet, hogy mik vannak! Azért az öreganyáink tudtak egy két dolgot… Megakadt a szemem egy érdekes recepten, ami ugye a modern világunkban, fÅ‘leg városon 100% szemétnek számít. Mert ki gondolná, hogy a sárgadinnye héjából lehet valami befÅ‘ttet készíteni?  Na persze, elgondolkodtató az is, hogy a cukornak az ára valszeg nem “fedi” az egésznek az értékét, bár ki tudja miféle finomságok készíthetÅ‘ek így.

A másik amit nem tudok elképzelni, hogy egy kiló cukrot tartalmazó ilyen akármi mennyire lehet eszméletlenül édes???

Na én ide bemásolom ide ezen receptet a múltból, majd ha eszem sárgadinnyét akkor lehet valamit kitalálok a héjával is

Sárga dinnye haj befőtt

“BefÅ‘ttnek csak a legkeményebb és a legvastagabb héju sárga dinnye jó. – Egy zöldbélü vagy narancssárga bélü dinnyének vastag haját tisztitsuk meg külsÅ‘ kérgétÅ‘l, s vagdaljuk fel szép csinos, hosszukás darabokba. Egy ujjnyi hosszu és egy ujjnyi széles darabkák a legcsinosabbak. Egy kiló czukorra csak annyi vizet öntsünk, a mennyit a czukor felszivhat. Ezt a vizes czukrot tegyük a tüzhöz, egy körülbelül két literes porczellánozott vaslábasba. Mikor a czukor elolvad és forrni kezd, azonnal
tegyünk bele egy tányérnyi felvagdalt sárga dinnye-héját. E héjakat kavarjuk fel a czukros lében és fedjük azután be. Hagyjuk igy befedve jó tüznél főni félóra hosszáig. Félóra után vegyük el a tüztől és befedve hagyjuk kihűlni. Másnap szedjük ki szürő-kanállal a dinnyét a levéből. A dinnye-levet főzzük megint gyors tüznél egész addig, mig sürü lesz. Ekkor ismét tegyük bele a kiszedett sárga dinnyét s megint fedjük be és tegyük félre, hogy kihűljön. Ha ujra sok levet eresztene, megint ugy járjunk el
vele, mint előbb. Ki kell venni a dinnyét, meg kell süriteni a levét és megint bele lökni a dinnyét.
Harmadszor már egyenesen az üvegbe kell rakni a dinnye héjakat, szépen diszesen sorba és ugy kell az üvegbe forrázni a sürü czukros levet. Kössük be ezt is azon melegen hólyaggal jó szorosan, és tegyük fazékba ruha közé. A fazekat öntsük félig meleg-vizzel, azután fedjük be az üvegeket ruhával. FÅ‘zzük fel (fél óráig tartó tüzön), aztán vegyük el a fazekat a tüztÅ‘l és hagyjuk kihülni. Végül rakjuk el oda, a hol tartani akarjuk; legjobb hüvös kamrában tartani.”

Ha már a diónál tartunk.. akkor kaptam egy érdekes receptet. Zöld dió pálinka készítése, úgy ahogyan az 1892-es szakácskönyvben le vagyon írva:

Dió pálinka

“Egy 3 literes bÅ‘száju üvegbe tegyünk karikára vágott 20 gyenge zöld diót, 20 szem szegfüszeget, két darab fahéjat és fél kiló czukrot. Ezeket kevés vizzel felfÅ‘zve, öntsük az üvegbe és töltsük tele az üveget seprÅ‘, vagy törkölypálinkával. Az üvegeket idÅ‘nként rázzuk fel. Pár hét alatt össze érik;  gyomor fájdalom ellen igen hathatós gyógyszer.”

Ezt biztos el lehet készíteni sima alkohollal (mifelénk alcohol dublu rafinat) néven lakozott régebben az “alimentarak” polcain.  Ahol alimentara = élelmiszer bolt, a másik meg 96 fokos alkohol gabonából.

Na én ilyent nem fogok készíteni, mert nem vagyok oda meg vissza a pálinkákért, de azért nagyon érdekesnek találtam Meg ki tudja mikor üt meg az ihlet és pont ilyent akarok készíteni, akkor meg legyen kéznél. Há nem???

Hát ma nagyon kedves meglepetésben volt ám részem. Kaptam egy szakácskönyvet 1892-bÅ‘l.  Micsoda receptek vannak benne!!! Ej mondtam én, hogy fÅ‘zÅ‘k úgy ahogy jön nekem. És sok esetben nem tudom miként “illene”. Ez persze relatív, mert fÅ‘zni úgy is lehet meg így is lehet, a lényeg az ehetÅ‘ kaja.  Az elsÅ‘ számú lényeg. Mert ezután következnek az olyanok, hogy egészséges is legyen, meg olcsó is legyen, meg egyszerű is… szóval az igények fel tudnak ugrani az égig. De ezután nem panaszkodhatok, hogy nem tudok utána nézni valami sokkal eredetibb recept után mint amit én készítek el. Persze ettÅ‘l függetlenül úgyis a saját fejem után készítem el… de legalább sacc per kábé fogom tudni mégis mi kéne legyen a kajám!

Ezért is egy receptet hoztam szemléltetőként

A recept:

Rántott békaczomb.
“Némely vidéken annyira kedvelt eledel a békaczomb, hogy kora tavasszal, készen tisztitva árulják; a készen tisztitva megvett békaczombokat forrázzuk le forró vizzel, pár perczig hagyjuk állani a vizben, azután rakjuk ki tálba és sózzuk meg. ElÅ‘bb lisztben mártsuk meg s csak azután a felvert tojásban és legvégül reszelt zsemlyemorzsában. Süssük ki, nem igen sok, de nem is nagyon kevés zsirban.
Tálaljuk hosszu tálban; olajos zöldsalátánál köritsük.”

1892-ből

Na még tiszta szerencse, hogy a boltban letisztítva még kora tavasszal se árulják