A múlt hétvégén kóstoltam és nagyon fincsi. Az elkészítése sem ördöngösség, csak a sütőm lehet nem a legtökéletesebb ehhez, de próba szerencse és majd kiderül, hogy igen vagy nem. Itt a recept, remélem a hétvégén lesz alkalmam kipróbálni.

Hozzávalók:

• 150g margarin
• 0,5l tej
• 120g liszt
• 3 egész tojás
• 3 kanál tejföl
• 250 g sajt
• csipetnyi só

Elkészítése:

A margarint és a tejet egy edénybe tesszük, és hagyjuk míg a margarin megolvad és vagy kettőt lobban a keverék. Ezután hagyjuk kicsit hűlni, majd óvatosan, hogy ne legyen csomós, belekeverjük a lisztet. Miután homogén akármit kaptunk, hozzákeverünk 3 egész tojást. Az így kapott masszát egy tepsibe öntjük (vékonyan) és közepes tüzön megsütjük.

Miután megvan, kiborítjuk a tepsiből, kicsit hagyjuk hűlni, megkenjük a tejföllel, és rászórjuk a reszelt sajtot, majd feltekerjük. Ezután szeleteljük, és hidegen vagy melegen tálalható.

Nagyon fincsi !

Rengeteg helyen olvastam recepteket, hogy Hulala-t használni tejszín helyett, mert hogy az jó, meg mindig jól kijön belőle és stb stb. Eddig én is azt mondtam, hogy finom, és praktikus meg izé, de a múltkor vettem valami olcsó Viam vagy mi a bánat akármit, amiből nem habot akartam készíteni, hanem olyan fehér szószos húsokat. De nem bírtam megállni, hogy egyik reggel ne készítsek tejszínhabos kávét, így abból készítettem a habot.

Finom volt, és még mindig semmi bajom nem volt a Hulala-val sem. De ma megint készítettem tejszínhabot és most csak hulala volt itthon… és döbbenet de nagyon műanyag íze van a másikhoz képest…

Ihaj csuhaj szombaton valami nagyon finom sajtos tekercset kóstoltam és írtam le a receptet is, amit jövő hétvégén fogok elkészíteni, majd vasárnap voltunk egy nagyot flekkenezni. Itt kiderült, hogy a parázson sült flekken mindig finomabb mint bármi más, és hogy a kocsi motorháztetője kiválóan alkalmas asztalnak. Az is kiderült, hogy feledékeny vagyok, ugyanis a fotógép itthon maradt, így csak a telefonnal tudtunk valami fotókat készíteni, de semmi perc alatt az is kimerült. S akkor nincs kaja fotó.

Még réges rég nagymamám készített ilyent és most eszembe jutott,mivel rengeteg húsvéti receptet (román) láttam, ami ehhez hasonló. Ott “drob” néven szerepel, és bárányhúsból készül általában. Nagymamám pont úgy készítette mint a fasírtot, csak tepsiben sütötte meg, és a közepébe főtt tojást tett.

Kissé “elrontottam”, ugyanis nagy igyekezetemben kifelejtettem a fokhagymát belőle, tettem hagymát ami kissé fura ízt adott és a fűszerezése sem volt “tökéletes”. Darált csirkehúsból készítettem amúgy és kenyér helyett zabpelyhet meg prézlit szórtam.

Ehetőnek ehető volt, de valahogy nem nevezném igazán olyan juj eldobom az agyam finomnak. Azt hiszem még kell próbálkozzak ezzel.

Valamit ki kell találjak, hogy ne legyen annyira tömör a massza.

Valami nagyon érdekeset, elmentettem és várom a következő soppingot, hogy beszerezzem a hozzávalókat! És amíg nem próbálkozok az elsővel, hogy megmutassam a legelső (tipikusan elbénázott) remekművet, addig nem is mutatom meg miről van szó! Elméletileg egyszerű, sok gyakorlatot igényel, de ha tudja az ember és rááll a keze, akkor komolyan mondom elkápráztató dolgokat lehet készíteni.

Még rá kéne jöjjek, hol lehet mondjuk ételfestéket vásárolni, mert a “hagyományos” boltokban biza nem láttam. Könnyen megeshet, hogy ott vannak, csak épp nem tudom mit nézzek, de az Ottis által emlegetett zöld mandula aromát például nem leltem meg, pedig mindegyiket megnéztem ami volt. Na de nem adom fel, egyszer valahol csak lelek egy ilyent is.

Na és hogy mégse legyek rossz, csak mutatok valamit, mert annyira aranyosak és guszták, hogy jaj csak na. Torták és diszítések “Jépatojta van!“  Mert mert imádnivalóan aranyosak!

Na ez lesz egy a következőkben elkészítendő valami

Mondtam én, megmondtam biza, hogy felmegy a cukrom és rózsaszín békákat gyártok! Ls nem is akármilyent, hanem széles szájú rózsaszín békát!!! Meséltem ugye, hogy nem kaptam zöld cukormázat, csak rózsaszínt meg fehéret. A fehér nagyon finom volt ízre, de színre nem volt jó semmire. Talán az is lehetett a gond, hogy megpróbáltam kicsit felhígítani, hátha akkor jobban rá tudom tenni a békákra, mert a rózsaszínnel kissé nehezen ment.

A massza egy keksz szalámi recept volt, amit a következő képpen készítettem el:

Hozzávalók:

• 500g háztartási keksz
• 200g cukor
• egy marék mazsola
• 2 evőkanál kakaó
• 250g margarin
• rum aroma
• 200-300 ml tej*

Ha jól emlékszem akkor ez vízzel készült, de a csoda tudja már honnan szedtem össze a receptet. Na jelen esetben tej helyett tejszínt használtam, ez volt itthon, 250grammot és felöntöttem még egy kevés vízzel.  A kekszet ugye felapróztam, erre a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy a húsdarálóból kivettem a szitát meg az élet is, és az a spirál csak összetörte a kekszeket, kissé nagyobb darabokra.

Ezután egy lábosban összekevertem a tejszínt, cukrot, kakaót míg csomómentes nem lett és szépen felfőztem, és az összetört kekszre öntöttem. Bele a rum aromát is, meg a mazsolát, összekevertem és hagytam kihűlni. Közben még kevertem rajta egyet egyet.

Kb két óra múlva közös erővel dombocskákat formáltunk belőle, majd azt a bizonyos serbet-et gőz felett megmelegítettem és próbáltam ráönteni a halmocskákra… Több kevesebb sikerrel

Végül lett néhány rózsaszín, néhány átlátszó mázas, és pár mázatlan is.

Na és volt még egy kísérletezés…a mikrózott béka, de ez eléggé csúnya lett így hamar bekaptuk ne is maradjon nyoma!

egy bolti zöld referencia képen … hja a zöld szebb volt, de a miénk finomabb volt!

na megy egyet megmikróztam, gondoltam hátha szépen ráolvad a glazúr a tetejére…

Na … kálváriám véget ért azzal, hogy eldöntöttem, az általunk ma este készített béka RÓZSASZÍN lesz, max fehér, mert nem találtam zöld serbet-et. Hogy mi is ez a serbet, pontosan nem tudom megmondani, valami cukormáz izére használt valami, régen tudom, hogy tele volt vele minden bolt, ma meg… hát elsorolom: Metro, Carefour, Cora, Bila és végül a Kaufland-ban kaptam. Ráadásul jó drága, na meg kicsi kiszerelés, van vaníliás ízesítés, meg rózsaszín epres és csokis persze. Szép zöld, mondjuk pisztácia nincs. S akkor mérgemben vettem rózsaszínt meg fehéret és mandula aromát, de szerintem attól nem lesz zöld. De legalább van mandula aromám itthon.

Most már igazán ötletem sincs hol lehetne, kéne keresni ezt a serbet akármit…

Pfuu és hogy elmondjam, hogy jártam… mert ez egyszerűen pofátlanság és sajna azt kell mondanom, hogy ROMÁNIA, a fejetlenség és szervezetlenség országa.

A Pólusba való vásárlás alkalmával megálltam a parkolóban. Volt hely, üres pont a legelső sávban. Nem álltam be se a fogyatékosoknak fenntartott helyre, hanem egy sima, mezei polgároknak szánt egyszerű parkolóba. Gondoltam de jó, hisz esett az eső, nem kell baktatnom a parkolóba. Csak beszaladok, kiszaladok.

Ahát egy nagy fenét… beszaladni beszaladtam, hiábavalóan kerestem kitartóan a serbet-et, nem leltem és mikor kijövök… hát nem tudok elmenni. Mert 2 búsz olyan szépen oda állt mögém, és magyarul mondva le se tojták, hogy lehet… igyekszem valahova, ég a házam, vagy épp tök mindegy mi… És igen, elküldtem a sofőröket melegebb éghajlatra, pontosabban a jó édesanyjukhoz egy kis fülmeghúzásra (na nem, de csomó bipppet kéne írjak) mert annyira felhúzott a nemtörődömségük.  Az övéké is, meg az egész polus centere is. Mert nem képesek szépen egy szallagot kihúzni, hogy te idióta kliens, ide ne parkolj, most útfeljavítási munkálatok miatt a rendes út le van zárva, menj odébb.. neem, te marha, aki véletlen találtál ott egy tök üres parkolót várjál szépen negyed órát amíg a buszok méltóztatnák elmenni. Mert ugye sofőr sehol, a dudálásra se jelent meg senki… Hja… egy másik busz sofőrje,  aszongya, hogy miért álltam oda??? Hja b@szod, mert szabad volt a hely idiótája…

Szóval igen, ez románia, ez a civilizáció és ez az ország. Ahogy mondják, szép szép, de kár hogy lakják.

Azt hiszem most már tényleg fáradt vagyok. Mert mindjárt éjjel 1 óra van és eszembe jutott valami nagyon kedves dolog gyerekkoromból. A rózsaszín cukor malac. Anyukám hozta már nem tudom milyen ünnep alkalmával, és csak arra emlékszem, hogy malac volt, meg rózsaszín meg cukor. Meg nagyon nagyon édes. Nem cukor édes, hanem olyan édi bédi édes. Nem is leltem még hasonlót sem a neten.

Érdekes módon találtam karamellízalt bacon szalonnát, “pig candy” néven amit  egy nap kipróbálok, de igazi rózsaszín cukor malacot nem leltem

A pig candy legegyszerűbb elkészítése pedig annyira egyszerű, hogy jaj csak na

aszongya, hogy kell venni a sós, bacon szalonnát, egy tányérra helyezni a csíkokat, megszórni őket bőven barna cukorral, és mikróban addig hagyni, míg a cukor megolvad, karamellizálódik de még nem ég meg… Szóval

minden általam összegyűjtött receptet el kéne készítsek, rámenne a fele királyságom, na meg akkorára híznék mint egy emeletes ház. Komolyan mondom meglepő, hogy a krumpli leves, zöldborsó főzelék és még jó néhány hagyományos kaja mellett mennyire variálható az étel készítés. Sok esetben nagyjából ugyanazokból az összetevőkből n+1 étel készíthető. És még egy kis ez meg egy kis az hozzáadásával még jobban variálható…

Na de amit láttam és amit egyszer el fogok készíteni az a marshmallow-ból készült fondant vagy mi  a bánat, yutubon láttam, hogyan készítik és nagyon nagyon guszta lett a torta amit ezzel bevontak.  Csak ehhez nagyon be kell vadulnom, mert nem épp olyan egyszerű Nem is komplikált, de valahogy ehhez az én fudri főzési módom nem nagyon illik. Ahhoz, hogy valami igazán szép sikerüljön belőle, ugye kissé kell meditálnom a témán Hja és ha elkészül ígérem rózsaszín lesz, az se lehetetlen, hogy valami Hello Kitty is legyen rajta