Nem finom. Többet nem veszek. Maradok a vaníliás, csokisnál. Olyan volt mint valami elrontott kókuszos fagyi, ami ráadásul meleg is. PrezLee se szereti a kókuszos pudingot, adtam neki de nem csúszott…

Nagyon finom lett az árva lecsó amit készítettem. Nos szegény lecsó azért árva, mert nincs benne semmi húsféle. Kolbászt nem szeretek tenni a kajámba, húsra nem volt kedvem. Szegény lecsóból még a rizs is kimaradt, mert nagyon szeretem csak az összefőtt zöldségeket. Nyami…

Persze házi paradicsom, házi hagyma és házi paprika volt benne egyedül a káposzta a bolti… az még nem elég nagy, hogy faluról hazahozzam.

Reggelire ettem azonban egy nagyon finomat! Méghozzá a “Tojás paradicsom ágyon” fantázia nevet viselő paradicsomos tükörtojás szerűséget

Időpont: október 17
HELYSZÍN: HELTAI VENDÉGLŐ UDVARA (MIKÓ UTCA 18. SZÁM)

Bemásolom amit a honlapjukon ír

“Ennek a gasztronómiai találkozónak azt a szerepet szántuk, hogy felmutassa az Erdélyben együtt élő nemzetek étkezési szokásait, hagyományait. Ahogyan a tárgyi és szellemi népi kultúrában, úgy a gasztronómiai hagyományok tekintetében is tettenérhetők mind hasonlatosságok, áthallások, mind pedig szembeszökő különbségek akár egyazon település külön népcsoportjainak evés-, és főzéskultúrájában.

Olyan családi receptek alapján készült ételek tálalását várjuk el a résztvevőktől, amelyek egy-egy szűkebb vagy tágabb közösségnek mindennapi eledelét jelentették vagy jelentik napjainkban.

Éppen ezért  a legfontosabb díjazási kritérium a tájspecifikusság mellett a gazdaságosság, az ízek harmóniája valamint az alapanyagok helyi eredete.

Versenyünkre BÁRKI JELENTKEZHET, AKI KEDVET ÉREZ EGY SZABADTÉRI, JÓ HANGULATBAN, MUZSIKASZÓ MELLETT ELTÖLTÖTT KOTYVASZTÁSHOZ!

Magánszemélyek, családi vagy baráti társaságok, de hivatalok, szervezetek, sajtoorgánumok csapatait is szeretettel látjuk a kondér és a fakanál társaságában.

Aki meg nem szeret, nem akar vagy nem tud főzni, azt KONTÁRKODNI VÁRJUK !

”

Ha nem akad egyéb, akkor a kontárkodáson lehet én is részt fogok venni… Még nem biztos, de majd csak kiderül

További infó: http://www.gastrofest.eu

Egyszerűen rengeteg étel volt a hétvégén. Készült fotó erről meg arról, de nem épp mindenről…

Először is pénteken vacsorára volt egy olyan, de olyan finom húsgombóc leves, hogy ilyen finomat én életembe nem ettem. A  Húsgombóc leves Topban, utóbbi 30+ évre visszamenőleg első helyre került. Igaz, nagyon ritkán ettem húsgombóc levest, de ez le az összes kalapokkal finom volt.  Ezután natür krumpli, pörkölttel és káposztával, majd vargabélessel zárult a vacsora.

Szombaton reggelire hidegtál, szalámi, sonka, vaj, lekvár, stb volt, illetve müzli tejjel

Ebédre töltött káposzta, a leves elmaradt éppen azért, mert hat óra tájt nekifogtunk gulyást készíteni, jobban mondva más készítette de én is ott aszisztáltam és igyekeztem vagy segíteni vagy éppen keresztbe tenni ezzel azzal

Tíz óra tájt elbúcsúztam, majd hazakocsikáztam, átöltöztem és kikocsikáztam falura, ahol anyu készült és épp a vacsorára érkeztem meg, itt is meg kellett ám kóstolni a rántott pulyka mellet és töltött tojást…

Vasárnapra reggelire “miccset” ettünk, uzsonnára másik rokont látogattunk meg, aki mindenféle sült kolbászokkal fogadott, meg mivel eléggé siettünk a markunkba nyomott egy almás tortát amit ismételten a töltött káposzta után megevett a banda…

Hát kaja szempontjából, és más szempontokból is remek egy vikk-end volt

Azt még elárulom, hogy este, mikor érkeztek valami újabb vendégek, előszeretettel rohantam segíteni az egyik szervezőnek, mert így bemehettem a konyhába “kaját osztogatni”, persze hoztam én is egy kanalat, villát és végig bámulhattam mindent, kezdve az evőeszközöktől, tányérokig, edényekig, mindent mindent megnézhettem

Ja.. azt ugye mondtam, hogy a vacsora után jelentkeztem önkéntesen mosogatni??? Szegény nénik nem értették, hogy mi élvezet van benne… de hát, hogy magyarázzam el, hogy ezennel büszkén mondhatom, hogy egy étterem konyháján voltam mosogatólány és az milyen nagy dolog??? )))))

Húsgombóc leves

Azt hiszem semmi kaját nem hagytam ki… ha igen akkor majd leírom ha eszembe jut…

12.44 perc van. Három sört ittam meg. Virágos jókedvem van. Leltem egy internetre csatolt kompjutert és … belopóztam a szobába De nem birom magamba tartani… mosogattam ma egy igazi konyhán!!! Hű de remek dolog volt na meg egy fél órája belopóztam és lefotóztam egz csomó mindent  hehh Na jó. Megengedték, hogy belopózzak és megengedték azt is, hogy mosogassak.  Azt hiszem életem nem élveztem ennyire a mosogatást…

készült egy halom fotó, kajáról, konyháról, kocsiról, bicikliről…
valaki hétfőn-kedden figyelmeztessen, hogy megigértem egy tagnak a fotókat!!! Ennyi hercegnői lét után még elfelejtem
Szétnéztem, de a konyhán nem találtam Bobby Chinnt Pedig hű de szuper lett volna

Egyetlen baj van csak… a z és y betű összekeveredett a tasztatúrán… lassan pötyögtetek emiatt és sokat hibázok. Kellemes szombatot kivánok a nagyérdeműnek  és ha meglelem a hosszú i betűt igérem azt is használom majd

Juppi juppi já já. Nincs nekem rossz dolgom. NINCS

Ma ebédre spagetti carbonara-t ettem, amivel annyi dolgom volt, hogy a spagettit és a szósz a tányéromra raktam Átszaladtam a szomszédba és volt is terülj terülj asztalkám. Mondtam, hogy nincs rossz dolgom? AHA…

DE ez még nem minden Ugyanis pár perc múlva indulok világgá, kaja, szállás biztosítva, talán még pia is lesz… mindez tiszta ingyen és bérmentve … na még soroljam? Jó dolgom van Végre úgy érzem magam ahogyan kell Hercegnőnek… Na ma este megkeresem a borsószemet a matracom alatt… mert akkor kiderül, hogy igazi vagy hamis hercegnő vagyok… HMM vagy azt éreznem kéne és nyafogni? Lehet..

Ma a tasakos leves után majdnem még egy bűnbe estem… A termék bevallom a kosaramba volt, majd visszaballagtam és letettem. Pedig rémesen kíváncsi voltam. Legközelebb ha arra járok és lesz, megveszem.

Mosogatószert mentem vásárolni. Úgy 9 óra tájt a Sora nevű boltba. Jó messze itthonról, de végül is lehet ott jobb a mosogatószer… ki tudja. Na de ha már az ember ballag a termékekkel megrakott polcok között akkor ezt azt megnéz. Valami egészen guszta feng shui gyertyákat láttam… csak nem értem mitől feng shuibb egy gyertya mint a másik, na sebaj, biztos van benne egy marék ezoterikus izé, amit úgyse tudnék megérteni, csak fogadjam el, mert működik. De a gyertyák szépek voltak. Csak nem tetszett, hogy mindenféle címke volt rajtuk… igazság, békesség és hasonlóak.  Végül is nem vettem meg a gyertyát.  De eljutottam a pudingporokkal teli polcig. És elgondoltam, hogy soha nincs itthon egy pudingporom, pedig milyen egyszerű és finom kaját lehet összedobni.. mert szeretem a meleg pudingot

Szóval pudingszemlén voltam, ki is válogattam 4 különféle ízt, amikor a szemem megakadt egy dobozkán. Pindurka volt, valmi 10-15 deka ha lehetett, és jó sok pénz. Azt írja rajta, hogy “házicsoki”… csak vizet ad hozzá az ember és voila tadadadam kész is…

Még a “speciális tálcát” is tartalmazza… az biza.

Na nem vettem meg… helyette vettem egy nagyon finom köménymagos sajtot … de elgondolkodtam, hogy egy gyárilag mindenféle kémiai anyagból összekevert cucc… mitől lesz házicsoki??? Mikor a házi csokinak épp az a varázsa, hogy házi íze van, házi anyagokból és a nagyi vagy anyuka készíti a csemetéinek…

Asszem kezdek öregedni. Sőt formálisan vénülök, ha ezeket a modern dolgokat nem értem már meg… Legközelebb minden esetre veszek. Már furdalja az oldalamat a kíváncsiság, hogy mennyire van műanyag íze.

Néha elképedek magamon, hogy miféle szemét cuccokat tudok megenni… de most mit tegyek ha lustább vagyok mint éhesebb? Na meg ki a csudának van ideje állandóan a konyhába szöszmötölni, leveseket főzni, meg másodikat meg desszertet… főleg ha nem sír a gyerek, hogy éhes meg hasonló??? Én elvagyok köszönöm, megszoktam, hogy igazából hétvégén eszem, hét közben bekapok valamit, teljesen mindegy, hogy mit, mikor kiéhezem valami finomra akkor intézkedem  és vagy főzők vagy meglátogatok valakit Vagy olyan is volt, hogy meghívtam valakit csak legyen kinek főzni. Vagy megvárom a kedvenc időpontomat, úgy éjféltájt és akkor fogok neki 3-4 fogásos kaja készítésének…

Szóval relatív az ilyen nálam…

De ma leveshetnékem volt, és egyetlen tasakos levest kaptam itthon. Jellemző, hogy el kéne ballagni olyan 450 métert oda, és 450 métert vissza a zöldségesig, venni valamit és ripsz rupsz megfőzni, de ugyan már, hát nem egyszerűbb a polcról előszedni egy tasakot, liter vizet főzni tenni, majd beleszórni a tasakot és megkavargatni??? De egyszerűbb

Csakhogy … vannak pillanatok amikor a tasakos leves se jön össze. Még most se tudok rájönni, hogy mit rontottam el és mitől lett az 1 liter víz+1 tasak utasítást pontosan betartva készített leves olyan vastag, hogy szinte villával lehet enni… Igen, kimértem az 1 liter vizet. És nem hagytam ott a tüzön a lábost amíg elfő az egész víz. Mégis vakolatállagú lett a tasakos levesem. Na ettem egy tányérnyit, zöldborsónak becézték, felismerhetetlen zöld massza volt csak, levesnek se mondanám, főzeléknek sem a többit meg nagyon nagy valószínűséggel a WC-n keresztül eljuttatom a halaknak…

Méghogy konyhatündér… HERCEGNŐ. MONDOM… Hercegnőnek készültem, nem volt üresedés. Hát ne legyen ideges az ember???

Azt hiszem most már merészen nevezhetem a főzőcskézést hobbynak Mondjuk jobb is így mint kötelesség legyen…Történt ugyanis, hogy reggel 5 óra tájt fejeztem be a munkát. Aztán elmentem egyet kutyasétálni, majd visszajöttem és beállítottam az órát, hogy csörögjön nekem úgy 11 óra után… Erre 9 előtt megébredtem… Sőt megnéztem a telefonomat, és kipattantam az ágyból mert 8 helyett azt hittem már 3 óra van… Nehezen esett le, hogy az órám még nem is szólt, tehát nagyon korán van még az ébredési időhöz képest…

Na jó, kikecmeregtem az ágyból, tea kávé elkészítve, megreggeliztem a maradék rizses húst, és továbbra is éhes maradtam. Elküldtem néhány levelet jobbra meg balra (inkább balra ment mind, de ez is mindegy), majd valami apró munkákat elvégeztem és elmentem a szomszédasszonyhoz egy kávéra.  Majd továbbra is éhes voltam s hirtelen eszembe jutott, hogy minden megvan a túrós gombóchoz, és nem is nagy ügy megcsinálni… Nosza… gondolkodás nélkül kimentem és fél óra alatt elkészítettem a gombócot. Egészen úgy mint aki nagyon érti magát… csak ripsz ropsz kavargattam össze a cuccokat … Hihetetlen még a végén tényleg megtanulok főzni… Ki hitte volna

Nekem ha mondja valaki, hogy jókedvvel, vidáman, mindenféle kényszerérzés nélkül, saját indíttatásból főzni fogok… hát nagyon kikacagtam volna … komolyan

Majd lesz fotó is… természetesen és hej de jó lesz ha a sok kaja fotózás következtében valamennyire fotózni is megtanulok???

Hát tudom, hogy nem így kell készíteni a rizses húst, de elárulom, hogy nagyon finom lett SŐT minden elvárásomat felül múlta.

Vettem egy kisebb edényt… 4 maréknyi rizst szórtam bele. Hümmögtem kettőt (komolyan!) löttyintettem rá egy kevés olajat, majd icipicit kavargattam az egészet a tűzön…  Majd felöntöttem az egészet 4 csupornyi vízzel. Megjegyzem ezt a “prefiert” rizst használtam… előre főzőtt vagy mi a csoda? Na nem tűnik nekem úgy, hogy hamarabb meglenne, de jobban szeretem milyen lesz az állaga magának a rizsnek. Nem ragad össze akármennyire bénázzak vele.

Ezután kis sót tettem a vízbe és lassú tűzön hagytam föddögélni. Közben a kiolvasztott disznóhús feléből szeleteket vágtam, a másik fele meg már fortyogott pörköltként… És mi legyen mi legyen, hát flekkenmódra lesütöttem a husikát. Megfűszereztem, kis olajat alá, egy kanál margarint, meg egy icike picike vizet is tettem a serpenyőbe, lefedtem majd jó pirosra sütöttem. Mikor megvolt felapróztam. Megjegyzem nagyon finom lett a húsi is

A rizs már majdnem meg volt főve, egy kevés folyadékot leöntöttem róla, fél csupornyit, majd a felaprózott hússal összekevertem, és egy fél maroknyi mindenféle felaprózott friss zöld fűszereket szórtam bele. Citromfű, oregano, kakukkfű, menta, rozmaring. Nem túl sokat egyikből sem, de csak összegyűlt. Ezzel is összekavartam, majd fedő alatt állni hagytam az egészet. Kevés víz még maradt a rizsen, de pont annyi amit negyed óra alatt magába szívott… Hű de fincsi lett…