Na ilyent is rég csináltam, hogy épp ennyire szórakozott legyek ám!!! Teát akartam készíteni, odatettem a vizet főni, majd bejöttem a géphez és nézelődtem, teljesen megfeledkeztem a dologról. Nagy sokára kimentem másért a konyhába és látom, hogy alig serceg valami a lábos alján. Jó. Feltöltöttem vízzel és megfogadtam, hogy el nem moccanok onnan amíg kész nincs… aha elmoccantam, sőt, még jobban “elmoccantam” mint előtte és most az  a cseppnyi se maradt a fazékba, teljesen “lesült” az egész víz. Harmadszorra inkább ittam egy pohár hideg vizet, nem mertem kockáztatni harmadszorra is a sült lábost…

Mindez azért történik meg, mert elképesztően lassan fő fel a víz. Olyan gyenge a gáznyomás, hogy az szörnyű. Falun 1/10 idő alatt már rég megvan a tea, a felét meg is iszom, amíg itt elkezd csak buborékolódni!

Nagyon megkívántam valami édeset. És napok óta mind valami csokis finomságon jár az eszem. A sport szelet annyira egyszerű és nagyszerű, elkészítése is pillanatok alatt történik, hogy el is szaladtam a boltba, megvettem a hozzávalókat. Persze tipikus, étcsokoládét azt már nem vettem, teljesen elfelejtettem… Vissza meg nincs kedvem menni. Na sebaj, a glazurral egészen extra finom volt, úgyhogy most is azzal fogom készíteni.  Rumm volt itthon, na meg kakaót is beszereztem nagy adagot, cukor még van egy kevés

Barátfülét mind készültem csinálni de egyelőre egy receptecske hiányzik hozzá, úgyhogy amíg megszerzem, addig lesz ez.

Tegnap nagyon ügyes konyhatündér voltam! Az biza! Készítettem krumpli levest, meg valami pityókás húst és életem eddig legfinomabb rántot prézlis húsát is megsütöttem. A tegnapi főzés alkamával úgy döntöttem, nem használok semmi vegetát és színezéket tartalmazó étel izesítőt. Vagyis leveskockát meg mittomén miféle kevert fűszereket. Só, bors, paprika… A levest még nem kóstoltam meg,  legyen mára is valami meglepetés.

A csirke mellet kiválógattam, az apróbb cafatokat leszedtem a nagyobb húsdarabbokról abból valami krumplis egytálétel szerűséget dobtam össze, és jó nagy szeleteket hagytam kirántani.  Kicsit megpotyoltam, de még mindig szinte ujjnyi vastag maradt. Nem épp centi, de majdnem. Ezután megsóztam a húsokat és tojásos lisztbe mártottam, majd ezt prézlibe amelybe egy kevés szezám magot is kevertem. A són kívül semmi egyéb füszert nem raktam rá. Annyira finom lett, hogy két szelettel azon nyomban be is vágtam, pedig csak mára akartam ebédre… De amint megkóstoltam nem tudtam abbahagyni Veszélyes egy étel!

Felment a cukrom… már megint nagyon régóta nem főztem semmit. Tele vagyok receptekkel, nézegetem őket, csurog a nyálam, nem is kéne olyan hű de nagy gond legyen elkészíteni és tessék nem főzők mert eldolgozom vagy éppenséggel éllófrálóm az időt. Bezzeg milyen jó mikor csak előkapom a kész kaját, bedobom a mikrovéjvbe és percek alatt ott az ebéd. Nagyon felment a cukrom, tiszta ideg vagyok …

Végre reggel jutott eszembe, hogy ideje lenne főzni sütni valami finomat. És ennek következtében kivettem valami csirkehúst a fagyasztóból. Délutánig lesz neki ideje normális körülmények között kiolvadni és mivel elég nagy darab, gondolom 2 félét fogok készíteni. Pontosan még nem tudom mi is lesz, de bevallom, hogy valami fűszeres pityóka lebeg a szemem előtt, rajta szép pirosra sült hús szeletekkel, amelyek egy icipicit azért fénylenek a zsírtól! Nem nagyon de azért egy kicsit, úgy ahogy illik nekik… És ahogy ezt leírtam egyből megkordult a gyomrom… mert ma csak egy kis tejes müzlit reggeliztem (á lá vakolat). Asszem megyek és bekapok valamit mégis ne essen ki a szemem az éhségtől!

Szóval ez az egyik amelyiket úgy látom, hogy készíteni fogok. A krumplit meg csak megpucolom, megmosom és egy nagyon kevés olajjal megsütöm és egy csomó zöld fűszerrel megszórom (oreganó, zeller, rozmaring) úgy mindent rá szemre ész nélkül.

A másik felét meg gondolkozom, hogy készítsem el valami mártásos kajának. Amit szívesen készítenék az “Rozsdás hús” névre keresztelt mustáros hús, hagymával, jó sok borssal, de az nem megy csirkehúsból, ahhoz borjúhús volna a legjobb… Na majd kitalálok valamit, de az is lehet, hogy PrezLee prézlis húst készítek…

Nem én voltam a főkolompos a hétvégi kaja készítésekor, szóval nem az enyém a babér… ugyanis a legények vállalkoztak a kaja megsütésére, ők sütötték  a hús meg a krumpli mellett magukat is a napon pirosra, mi a jányok meg pucoltuk a krumplit, előkészítettük a salátát és befűszereztük a csirkecicit. Rég nem ettem kiránduláson szalmakrumplit, de mivel ez autós kiruccanás volt, hát még ilyenre is lehetőség adódott. Hehe most jut eszembe, hogy ejsze szalmakrumplit se ettem időtlen idők óta. Hát finom volt… bár kissé olajos az én szájam íze szerint de azért néha ilyen is kell… Na egy pár fotó azért nyálcsurgatóként van…

Előkészületek: rengeteg megpucolt és felvágott krumpli, hús meg sör… ugye a trió ami együtt a legjobb

Sül a krumpli:

Sül a hús:

a csirkecici még várat magára…

de hamarosan ők is megsüldögélnek:D

És igen, jóllaktunk mint a malacok, utána meg jó nagyot hevertünk. Az egyetlen ami hiányzott az a sár… Tyű de jólesett

Lehet, hogy “reform rakott paszuly” címet kellett volna adnom ezen kajának, mert eléggé szokatlan dolgokat raktam bele De biztos finom lesz! Képeket majd csak holnap tudok mutatni, ugyanis nagyon béna voltam Lemerítettem 3 szett akut és elfelejtettem odatenni őket telni. Meggyőződésem volt, hogy ááá a két használaton kivüli szett az biztos fel van töltve. Ugyhogy “hogyan készül fotók” már nem lesznek, elkészült ugyanis és a lerben piheg még.

Tettem bele:

• főtt zöldpaszulyt, amelyet nem törtem össze, csak a végeit csiptem le
• megdinsztelt hagymát, rengeteget
• 1 barackot
• 2 tojást
• gyömbérport
• kevés citrom levet
• kb negyed liter tejet
• 1 joghurtot
• zabpelyhet, kukoricapelyhet
• levesbe való vékony laskát
• és a jénai tál aljára kevés prezlit
• kevés olaj

Elkészítése persze egyszerű… hoztam egy halom paszulyt faluról. Megfőztem, majd a felét megettem csak úgy. De már valahol nem esett annyira jól a sós vízben főtt paszulyt rágcsálni, gondoltam összedobok valamit abból ami volt itthon. Jó, tehettem volna bele csirkehúst is, játszottam is a gondolattal, de megint este 10 óra tájt járta mikor csak nekifogtam főzőcskézni, az még elhúzta volna egy jó ideig az egészet és nekem még iccakai műszakban dolgoznom is kell… Szóval nem járja. Ez akkor teljesen vegetáriánus (laktó-ovo vegetáriánus) menű lett.

Szóval vettem a jénai tálat, megszórtam egy kevés prézlivel  (hihetetlen mennyire megszoktam, hogy nálam PrezLee a prézli “helyes leírási módja”, már automatikusan így jön ki a kezemből mindig kell javítsam), löttyintem rá egy kevés olajat, majd ráhelyeztem a kissé megdinsztelt hagymát, amit mielőtt épp kész lett megszórtam egy kis vegetával is.  Ezután valami maradék zabpelyhet szórtam rá, mert ott ücsörgött egy kevés a zacskó alján, majd ha már úgyis egyféle takarítást is végeztem, a kevéske kukorica pelyhet is rászórtam a hagymára. Erre helyeztem el egy szeletekre vágott barackot Gondoltam egye fene, legyen valami “bökkenő” ebben az ételben is, nehogy már valami normálisat főzzek mert azt sokan mások tudnak készíteni . A barackra sajt szeleteket rakosgattam, majd az egészet nyakon öntöttem gyömbéres, lisztes, tejes tojással.  Eddig minden szép és jó, de még mindig nem voltam tisztában azzal, hogy mi lesz az ami egy kicsit felszívja a levét… Na ekkor megtaláltam a szekrénybe egy tasak vékony levesbe való laskát, abból is tettem egy régeget. Az egész tetejére meg a második adag paszulyt terítettem el és mivel még nem ért véget a na mit is tegyünk bele, hát fogtam magam és leöntöttem az egészet egy nagyobb poharas joghurttal. Azért jut eszembe, hogy itt ott egy kevés sót, borsót szorhattam volna rá, de  majd sózom mikor eszem.

Ja a tetejáre az egésznek egy kevés prézlit szórtam, de ezt már csak a dizájn kedvéért. Rém kiváncsi vagyok milyen lesz az íze. Rossz nem lehet, hiszen csak ehető és finom dolgokat tettem bele. De ez a barackos kombináció még nekem is új, oszt majd kiderül, hogy jó ötlet volt vagy épp emeletes marhaság

UPDÉT!!!!

Megkóstoltam. Finom lett. Nagy kár, hogy elfelejtettem megsózni. Na de holnap lesz az igazi próba, addig kissé összeérnek az ízek

és meglenne a fotó is

Nem bírtam magammal, ki kellett próbálnom a tejbe köles készítést. Az egészet én pont úgy készítettem mint a tejbegrízt. Odatettem a tejet melegedni egy kis lábasba, majd beleszórtam a köleslisztet és kevergettem. Szerencsére nem tettem rémesen sokat, eléggé jól besűrűsödött.A végén egy kanál cukrot is tettem bele. Ennyi

Érdekes lett az íze, de ez most érdekes a jó értelemben Nagyon hasonlít a tejbegrízhez, de azért van valami mellék íze, ami eszembe juttatja, hogy nem tejbegrízt eszek. Lehet egy kis citromos öntettel valamivel vagy akár lekvárral megdobva még finomabb lenne. A legfontosabb, hogy az íze nem rémes, szóval lehet kísérletezni ezután vele.

Voltam ma a cityben. És véletlen találtam egy boltot, amit ott még nem láttam, oszt benéztem. És vettem egy tasak Kardamom magot. Aszongya a céduláján, hogy Elettaria Cardamomum. Aszongya, hogy édességek gyümölcs krémek, saláták , sütemények, kompótok valamit rizs vagy tejbegríz ízesítésére használható.  Még pontosan nem tudom mibe fogok tenni, lehet készítek tejbegrízt oszt abba kipróbálom

Igazából valami receptben láttam és megölt volna a kiváncsiság ha nem veszem meg és kóstolom meg.

Még vettem lenmag olajat, gyömbérport és egy “faina de mei” névre keresztelt port, amiről halvány gőzőm se volt, hogy mi akar lenni. Kutató munkám a Google segítette, ugyanis elindítottam románul a guglit, mondom neki “mei” erre kiadja hogy “Panicum miliaceum” a Mei neve latinul. Bingó! Ezután elindítottam a google.hu-t s mondom neki na most légy okos google, mondj valamit a “Panicum miliaceum” -ra … és kérem mondott:D aszonta, hogy köles. Tehát köleslisztet vettem. Most felfedezésre vár, hogy mire is lehet használni. Egyelőre azt olvastam, hogy puliszka szerűséget lehet főzni belőle, vagy olyan arabkenyér típusú lapos palacsinta szerűségeket.

Egy hosszabb leírást is találtam a kölesről itt.

ÉS KI IS FOGOK!!!

Na most bajok lesznek… méghozzá nagy bajok. Már eldöntöttem, hogy egy új polcot kell beszerezzek, ahol a kis konyhámban mindenféle érdekességeket tárolhatok.

Az igazság az, hogy a “hagyományos” ételek mellett csak most kezdek felfedezni olyasmiket amelyekről még fogalmam se volt. Mint például a csicseriborsó. Meg köles, meg ez az “arpacas” névre becézett burizs… és hajaj, ma benéztem egy két bió boltba (onlájn persze), ahol természetesen rengeteg olyan bogyót, ehető akármiket találtam amiről eddig nem hallottam.  Persze tudom, hogy nem minden finom de ki tudja micsoda dolgokról maradok le ha nem próbálom ki őket.

Készítek egy listát azokkal a dolgokkal amelyeket ki akarok próbálni.

Nem másért de így kevésbé felejtem el…

1. Rizs szirup
2. Gyümölcscukor
3. Agávé szirup
4. Tengeri algák – Wakame, Arame, Hijiki, Kombu- ne kérdezzen meg senki, hogy miért de olyan hikimiki neve van, ami tetszik
5. Aszalt meggy
6. Zsanna-manna szelet (csak mert olyan mókás neve van!)
7. Szárított sárgadinnye
8. Juharszirup – mert még nem kóstoltam
9. Rózsaszirom dzsem- de ilyent fogok készíteni
10. Szőlőmagolaj
11. Lenmagolaj- állítólag Omega 3-at tartalmaz, és egészséges
12. Sárgabarack mag olaj
13. Pórsáfránymagolaj
14. Kukoricacsíra étolaj
15. Kukoricaolaj
16. Amaránt mag és liszt
17. Teák….ezt jóformán felesleges végignéznem, a fél boltot hazahoznám…
18. Élelmiszerek – Fűszerek, ételízesítők… megint nem is mélyedek bele… jöhet szinte bármi
19. Gabonafélék, lisztek … na itt úgy döntöttem megállok, már több mint a fél boltot hazahoznám, a végén azt se tudom hova tenném őket!  Rizs,rozs,árpa,köles,füles mindenféle magvacska meg lisztecske meg gabona pelyhecske lesz kipróbálva

Hát… azért készítettem ezen hosszú listát mert azt hittem lesz vagy 10 termék amit kipróbálnák, és juj de jó akkor kéznél lesz a lista. Hát “csalódnom” kellett, méghozzá kellemesen, felfedezésre vár egy nagy halom érdekesség.

Szerencsére imádok kipróbálni dolgokat. Na nem mindent, ne legyen “taknyos” az a valami, mint például a csiga meg a kagyló, ne legyen cicamica meg kutyulimutyuli sem, azt hiszem a lovacskát se próbálnám ki, még van egy pár dolog amitől azért inkább tartózkodok, mint például rovarok és társai, de többet nem mondom, hogy én soha ilyent vagy olyant mert okoztam már magamnak is meglepetéseket…

Na meg ha Bobby Chinnel akarok kezdeni valamit… rá kell fanyalodnom mindenféle tengeri herkentyűre is, mert csak olyanokat fog főzni nekem … bleeeeaaaaah… asszem másfele kezdek kacsintgatni!

Jó dolog főzni, erre már rájöttem. Tényleg! Persze nem olyan jó, hogy mosogatni is kell ám… meg bevásárolni is… bár azt nem igazán írhatom negatív előjellel mert imádok soppingolni… De ma nagyon kényztetve voltam

Először is főznom nem kellett mert hoztam faluról bolonyéz szószt és na egy laska megfőzése azért mégsen olyan hű de nagy dolog…Szóval ezt ebédeltem. Uzsonnára túrós–kapros fornettit Na ezt is csak ki kellett fizetnem, szóval gasztrónómiailag nem nagy “vasz iszt dasz”… majd elmentem a fogorvoshoz… ott nem adtak enni De elméletileg úgy néz ki, hogy a három napja kínzó fájdalom megadja magát, még holnap köll mennem és olyan leszek mint újkoromban: mondhatom magamra, hogy még ki se voltam fordítva..

Ezután biciklire pattantam és olyant csináltam mint még soha Bekapcsoltam az empéhárom lejátszót, dugókat a fülembe és szerintem a soförök kétségbeesésére én biza zenét hallgatva bicigligeztem. Na jó, nem olyan “extrém” a dolog, mivel az elem kimerülőfélben van benne és halkabban szól, minden apró zajt hallottam csak épp zenei aláfestéssel. Ja az empéhárom divájszom szerint a legjobb elemek a “clever” márkájúak, amelyek a Billa (egy vagy két l???? soha nem néztem :O) nevű boltban lehet megvásárolni és … a legolcsóbb! Ja a duracél fele annyit bírja nyerekegtetni… ennyit a márkás termékekről

Na szóval kalória pótlóként kedves barátném és férje fagyival fogadott, nehogy éhen halljak a nagy tekerés után, majd hogy mindennek legyen teteje főtt kukoricát is ettem. Gondoltam vagy valami vagy valahova megy, de legyen legalább okom ha a budira rohannom kell… Jó nagyot játszottunk Matykó pajtással, fújtunk szappanbuborékot és hülyére szórakoztam magam, majd ismét biciglire pattantam és hazajöttem… Nem is tudtam hamar merre kapkodjam a fejemet

Mert az igazán jó itt kezdődik

A gasztró food feszt keretén belül Iza szólt át, hogy szeretem e a nudlit NANÁ! Hogyne szeretném?? Van rajta PrezLee akarom mondani prézli is!!! Na de mákos nudli??? Hát a mákot is szeretem. De bevallom hősiesen, hogy mákos nudlit nem ettem még. Eddig. Mert aztán ettem és hát le a kalappal Nagyon fincsi. És szomszédasszonyom ügyességét különösen méltatnom kell, ugyanis maga a nudli az csillagos 10 finomságú volt! És nem azért mondom mert szomszédasszonyom…. Meggyőződésem, hogy erőssebb vagyok mint ő, úgyhogy ha verekedésre kerülne sor én győznék. Szóval… nem megfélemlítésként mondom de ez a nudli ez nagybetűs NUDLI!

semmi perc alatt ilyen pusztítást végeztem:

Ha itt lenne Bobby Chin … ezen nudli után ő is megnyalta volna mind a 10 ujját és valami nagyon szépet mondott volna azon a “veri szekszi” reszelős hangján! Hu beleborzongtam a gondolatba… Ej ej Bobby Chin! Azt hiszem az “ej ej” rész azért jött ki a számon ujjamon mert nincs itt

PrezLee ordás tésztája:

Mi meg rágcsáltuk a mogyorót a söröcske mellé…ha süti már nem jutott…

És ez még nem minden. Ezután sörre voltunk hivatalosak PrezLee-vel, meg mogyorót eszegettünk, meg ordás tésztát is megzabált egy tálnyit PrezLee (jól beleszagolt a tányérba oszt ezzel elintézte, hogy nekiadják az egészet), söröcskét is ittunk természetesen, meg PrezLee kapott egy rügbi labdát amit el is neveztem WÜGBI labdának, de erről bővebben PrezLee.com-on. (valszeg holnap..)

Na de, hogy szépen zárjam a mai napot, eldöntöttem, hogy mindenáron megtudakolom ezen nudlinak a receptjét, és ezt felhasználva fogok készíteni barátfülét. Mert ma már kedd és még ma is eszembe jutott… és ez nem viccelődni való.