Hát, hogy is mondjam persze, hogy “csak krumplit” vettem… és még egyebeket is. Még egy kis paradicsom, mert jaj de finom a paradicsom, egy kis meggy mert milyen jól esett a múltkor is zabálni a meggyet, na meg egy jó nagy sárga dinnye, mert olcsó volt (romlott a nyakukra, de kaptam egy csodaszép darabbot, azt hiszem egy körömfeketényi rossz része van csak.  Aztán egy kis kájzert, meg egy kis másik füstölt fűszeres szalonna szerűséget és egy kis sonkát is.  Igen, krumplit is vettem! Mert majdnem elfelejtettem miért is indultam.

Na azért megyek mert arra van dolgom. És veszek krumpli pityókát! Az ám! Füüsti mind kívántatja velem a pityót muszály készítsek valami pityókás ételt én is. És olyan csónakocskák lesznek ha el nem rontom persze Mást nem is akarok venni… talán egy kis cseresznyét, paradicsomot … jaj becsukott szemmel megyek végig a piacon, csak tapogatozóm, ne is lássak semmit

még el se indultam és a “csak krumpliból” máris 3-4 egyebet soroltam fel. Rééééémes

Hurrá! Meg végre! Meg jaj de jó Utálok ételt kidobni. Na de tényleg. Néha sikerül mégis, de akkor is utálom. Ezért a rakott karfiolt is sokáig ettem. Unalmas volt már. De nagyon. Meg kell tanuljak kis adagokban főzni, másképp csak hetente 2x kell főzzek és akkor meg miről is fecsegjek ha nincs téma? Vagy készítsek és megeszi még fotótéma korában PrezLee?

Recept, ötlet és elképzelés van tengernyi… és amint elkezdtem foglalkozni a témával mintha mindenhonnan csak kaja, kaja kaja és megint kaja bukkanna elő. Itt egy ötlet, ott egy ötlet… S akkor el tudjátok képzelni milyen rettenetes enni majdnem egy hétig a rakott karfiolt!!! Finom finom, tényleg nagyon finom volt de már majdnem a könyökömön jött ki. Ettem reggelire is, aztán ebédre is, vagy vacsorára.. pedig nem is volt olyan förtelmesen nagy adag… mint a V 1.0.0 változat!

Na én ezt a nevet adtam annak amit Füüsti pityusz-ebéd néven emleget és családjukban állítása szerint szalonnás krumpli néven szerepel (a köztudatban persze. Mert szalonnát nem igazán eszek… de a krumpli az fincsi. És eszemet nem tudom mióta nem ettem. Kell vegyek egy kis újkrumplit mert elmegy a szezonja és én csak képen látom!
És úgy találtam ki, hogy a Füüsti féle szalonnás pityóka ötletéből fogok kiindulni, vagyis megpucolom, majd félbe vágom a krumplikat, mondjuk nem szalonnát, mert az igazi füstölt szalonnát azt hiszem 5 évente egyszer ha megkóstolom akkor is sok, de mondjuk egy szelet kájzer elmegy, sőt azt szeretem is, és mivel kicsit zsíros, bezsírozza a krumplicskát is,

Jól gondoltam én a kis gödröcskét ásni a krumpliba, de közben megnéztem füüstinél és ott is van gödör, úgyhogy megint nem sikerült felfedeznem a spanyol viaszt. Na irgum burgum én ezt ki fogom próbálni. Nagyon ígéretesnek bizonyul! Főleg, hogy időnként szoktunk készíteni “lerben krumplit”, ami abból áll, hogy a krumplikat megpucoljuk, megmossuk természetesen és MINDEN NÉLKÜL, csak úgy behelyezzük egy tepsibe, (se só, se olaj… SEMMI), majd megsütjük. Amikor kész általában 2 féle megevési módszer van… Az egyik a félbe vágva, kis vajjal, margarinnal megkenve sózva, a másik meg a kibelezve, a belseje kis margarinnal összekeverve és amolyan másféle pireként elfogyasztva na és a KÜLSEJE, mert az a pláne a dolgokban, megint egy kis margarinnal megkenve, megsózva… ISTENI!!! Jaj megcsordult a nyálam és nincs itthon egyetlen szem krumpli sem, zuhog az eső, a közeli bolt meg már zárva… Na a fene egye meg.

A tésztához:

• 5 tojás
• 250g cukor
• 5 kanál olaj
• 125 g liszt
• 1 tasak vaníliás cukor

A tojás fehérjéből habot kell verni, majd fokozatosan hozzáadni a cukrot, vaníliás cukrot és a tojás sárgákat is, majd fokozatosan az olajat és a lisztet is (kicsi olaj, kicsi liszt, kavargat, megint kicsi olaj, kicsi liszt, kavargat, amíg elfogy – a liszt és az olaj fogy el persze). Margarinnal ki kell kenni a tepsit (kb 25/30 centist)  és kis lisztet elhinteni, majd beleöteni a tészta lapot. Előmelegített sütőbe 25-30 perc alatt sül meg. Mikor kész van, hagyjuk kihülni, majd vízszintesen kettévágjuk.

A kérmhez kell:

• 450 g epres joghurt
• 350ml folyékony tejszín
• 2 tasak torta zselé
• 75 g porcukor
• 300g eper

Elkészítése:

A torta zselét fél órára be kell áztatni hideg vizbe. Ezalatt az idő alatt fel kell verni a tejszínt  és feldarabbolni az epret. Na ezután jön egy szakkifejezés “Bain-marie”-ban megolvasztjuk a zselatint. Tiszta szerencse van internet mert így meg tudtam nézni, hogy “gőz fölött” jelenti ez a nagy szakszó. Majd egy kicsit hagyjuk hülni és összekeverjük a tejszínt, joghurtot, porcukrot és végül a zselatint. Ezután 5 percre a hűtőbe tesszük majd finoman hozzákavarjuk a darabbos epreket. Végül a krémet a két tészta lap közé helyezzük.

Díszítéshez:

• 2 tasak piros torta zselatin
• 4 kanál cukor
• eper a díszítéshez

Az egész tetejére darbbokra vágott gyümölcsöket helyezünk. Igen, pont azt amit az eredeti recept nem ír. Ezért írtam oda dölt betükkel én. Elkészíti az ember a tasakon levő utasítások alapján a zselét, majd mikor egy icipicit meghült (de még nem kötött meg) az egészet a gyümölcsökre kell önteni, majd 2-3 órát kell a hűtőbe hagyni fogyasztás előtt.

forrás: Kaufland újság

Még egy szerzemény a múltból

A görög dinnye befőtt

“Egészen tiszta, 3 literes porczellánozott belsejü lábasba tegyünk egy liter vizet és egy kilo czukrot.  Szép piros bélű, de vastag héju görög dinnyének a héját tisztitsuk meg a külső, kemény és zöld  kérgétől, azután vagdaljuk fel nagy, egyenlő koczkákba. Egy jókora tejes tányér koczkába vágott dinnye hajat tegyünk a hideg czukros vizbe; tegyünk még a czukros vizbe, a dinnye héja közé, egy egész czitromot, és egész narancsot, mindkettőt karikákba vágva; továbbá fél vaniliát is vagdaljunk a dinnye közé. Arra ügyelni kell, hogy a lábasban a czukros vizbe tett dinnye héját egészen ellepje a viz.

Attól nem kell félni, (hogy ha a reczept szerint járunk el,) mintha a dinnye héjból igen sokat tettünk volna a czukorhoz mérne, mert az igy készült dinnye befőtt nagyon gazdaságos, de azért mégis finom és sikerülő csemege. – Ezt a hidegen összerakott anyagot fedjük be és tegyük egyenlő de erős tüzre.
Hagyjuk főni 2 vagy 3 óráig is. Ha nagyobb tömeget készitünk egyszerre, természetesen tovább kell főzni; – de egészen gondatlanul: ki sem kell fedni, meg sem kell kavarni; csak főjjön folytonosan egész addig, a mig a leve barnás szinű és mézszerű sürü lesz, a dinnye haj pedig átlátszó tiszta, szép szinűvé válik. Egy kilónyi czukorban megfőzött dinnye hajból lesz 3 rendes üveg befőtt.

A dinnye hajat rakjuk  üvegekbe, kössük be az üveg száját szorosan s erőssen hólyaggal. Egy fazékba tegyünk ruhát, a befőtteket rakjuk e ruhára és öntsünk annyi vizet a fazékba, hogy a befőttes üvegek nyaka egy tenyérnyire ki legyen a vizből. Boritsuk be az üvegeket vizes ruhával s tegyük jó erős tüzhöz főni.
Főzzük kevés ideig; fél óra alatt rendesen forró lesz az üveg nyaka. Ekkor le kell venni a tüztől és
fazekastól együtt kell félre tenni egész addig, a mig a fazék viz kihűl. Végül ki kell szedni a befőtteket a vizből – azután tehetjük oda a hol tartani akarjuk. Párolva mindenféle befőttet igy kell kifőzni.”

Elkészült! a Zsemlében sült sonkás tojás sajttal. Mert én biza tettem bele sajtot is. Érdekes egy étel. Finom, ajajaj nagyon finom, azonban azt hiszem a zsömle amibe tettem nem volt megfelelő. Ugyanis borzasztóan kiszáradt, olyan lett mint a szárazkenyér. A közepe, ahol töltelék érte (hagyma, paprika, sajt, tojás) ott pont jó volt a kenyér állaga, de a teteje, külseje az kopogott. Az is igaz, egy kicsit túlsütöttem, mert benéztem egyszer kétszer a lerbe és úgy tűnt a tojás egészen nyers. Pedig már nem volt egy ideje.

Véleményezésként… még kell kísérletezzek, amíg megkerül az ideális sütési idő, egy zsömle esetén azonban ezt aligha éri meg… barátokat kell hívnom, hogy megérje “vacakolni” amíg megsül. Nah nincs vele sok bajlódás, pik pakk össze kell rakni, csak hát amíg megsül addig egyhuzamban ég a gáz!  Ilyen szempontból nem a legenergia takarékosabb.  Annak a résznek ami nem lett kopogós az íze mennyei, szépnek is szép, szóval valahol úgy érzem ez az a kaja amit az ember csak úgy bedob és mindenkinek leesik az álla

upsz…. megsült állapotban nem készült fotó… elkapott a hév, hogy gyorsan gyorsan megkóstoljam Majd legközelebb, hisz ez úgyis csak kísérleti dolog volt.

Mivel a keresések között volt aki így bukkant az oldalamra, hát kérem én segítek. Mert a jó szándék mindenek előtt. Hogy főzés nélkül valamiből lekvár legyen, “csak úgy” hát ilyent csak egy félét ismerek (illetve annak a változatait)

Ez így készül:

Fogja magát az ember és valahogy eljut egy boltba (szupermarket a legjobb választás a mai világban ezen tevékenységek lebonyolítására, már csak azért is mert nagyobb a választék)… Fontos, hogy vigyen magával kosárba teendő aprópénzt, ne kelljen ácsorogni meg pénzt váltani. Lehet menni kocsival, vagy akár az áruházak által rendelkezésre bocsájtott bússzal, extrém sportolok pedig akár gyalog is mehetnek. Maradjunk a kényelmes változatnál.  Kocsiba beül, krkrkrkrk elindít, persze garázst előtte kinyít, kimegy az udvarról, elhajt szupermarketig. Szépen leparkol, vagy csúnyán, ki hogy szereti ezen műfajt, levadász egy szekeret és elindul a bolt fele.

Igazán a harc most keződik, ugyanis a polcokon mindenféle egyéb kiabál, ordítozik, vagy csak épp kaccsintgat, hogy “engem vigyél” meg “engem is” “hééé nézd milyen olcsó,guszta, akármi vagyok, nehogy már itt hagyj”. Ki hogyan bírja… de valahogy el kell jutni a lekváros polcokig, itt kikeresni azt aminek a cimkéjére rá van írva, hogy “MEGGY” ha román gyártmány akkor “VISINE”-t fog írni, megfelelő mennyiséget szerkérbe rakni, szekerestűl megint elindulni a polcok között tovább folytatva a szélmalom harcot a polcon levő termékekkel majd a kasszához jutva fizetni, kocsiba pakolni a szerzeményeket, és hazajönni.

Na én csak ezt a főzés nélküli meggylekvár készítést ismerem, VAGY ennek a másik változatát, de az csak bizonyos körülmények között működik! Ez pedig az “anyuuuuuu ugye vihetek haza meggylekvárt amit te elraktál”… nos igen, ehhez kell egy ügyes “anyúúúú” aki el is tegye a meggylekvárt … Néhány esetben az “anyúúúú” helyetesíthető “anyóssal” is, de itt már vigyázni kell, mert ki tudja… Nem másért de az anyósokkal MINDIG vigyázni kell… én szóltam!

Most bukkantam a Zsemlében sült sonkás tojás testvérére! Ez pedig a Zöldséges tojásos zsemle. A kaufland újságban olvasgattam a recepteket amikor megláttam. Azt mondja:

kell hozzá:

• 2 nagy zsömle
• 100 ml tej
• 1 paradicsom
• 2 szál zöldhagyma
• 1 zöld paprika
• 1/2 köteg zöldpetrezselyem
• 2 tojás
• 100 g sajt
• só és borsó ízlés szerint

Elkészítése:

Mindegyik zsömlének vékonyan le kell vágni a tetejét, majd a belét egy kanállal kiszedni. A zsömle belsejét a tejjel meg kell öntözni, a paradicsomot (meghámozni annak aki akarja persze) apró kockákra vágni, ugyancsak apróra vágni a paprikát és zöldhagymát, valamit megvágni a petrezselyemzöldet is. A nagyreszelőn megreszelni a sajtot. A zsemléket rétegekbe megtölteni: paradicsom, egy kanál sajt, paprika, még egy kanálnyi sajt, petrezselyem, egy kicsit megsózni borsózni majd a tetejére ráütni a tojást. Ezután sötőbe tenni és megsütni.

forrás: kaufland újság

Hmm érdekes ez a fajta töltött zsömle is…

Na ez egy külön kategória lesz. Az ám! Mert Szokott jönni hetente, kéthetente ez az újság. És ebben szoktak lenni receptek. Amelyek egészen gusztának néznek ki, jópofának, vagy ötletesnek. Persze ők is átveszik valahonnan. Igen ám de néha eszembe jut, hogy jaj itt vagy ott láttam ezt a receptet. És el is gondolkodnák azon, hogy készítsem vagy ne, persze ha megtalálnám a receptjét. Mert egy ideig tartom a kofland újságot, majd egy idő után eldobom… Nos ezért.