Legbizarabb recept amit valaha is láttam

A facebookon láttam meg ezt a képet, gondoltam megosztom itt, ugyanis ott biztosan elvesztem és soha többé nem fogom fellelni. Nagyon érdekes megoldás, ki fog kelleni próbáljam, szerintem bármilyen töltelékkel lehet készíteni, sima pizza tészta megteszi, sőt izza töltelék is jó bele, itt most a lényeg a formán van

forrás: facebook

Néha nagy kedvem támad főzni valami finomat, de aztán kiderül, hogy nincs hozzávaló a környéken, van kaja a hűtőben, így az egész szépen elmarad. Bár jó lenne néha egy kicsit előszedni a fakanalat és gyártani ezt meg azt, úgy szemre ész nélkül, ahogy “illik”. Épp azt beszéltük a minap, hogy  ha jól belegondolok, még soha nem készítettem el ételt igazán “recept szerint”. Mert mindig kitalálok valamit, amit bele kell tenni, amit másképp kell készíteni, mint ahogyan az le van írva. Aztán vagy jó lesz, vagy nem, általában azért az ehető kategóriába sorolható, csak épp azt nem tudjuk meg soha, hogy az “eredeti” milyen lett volna.

Át kéne már cseréljem a blogom “ruháját”… de annyira nincs időm ezzel foglalkozni mostanság… És még az elkészített kajákra sincs időm, sőt olyan is volt, hogy megettük mind mire eszembe jutott, hogy fotózni kéne. Ez a hátránya annak, hogy havonta alig egyszer ha főzők valamit, amióta ide költöztünk, anyum a főszakács meg a konyha mester… Valahogy valamikor majd lesz… Hogy mikor azt még nem tudom.

Amikor Régensburgba érkeztünk valami karácsonyi vásár szerűséget tartottak. Az utcán tele tele volt emberekkel, a központban meg mindenféle bódékkal, ahol apró csecsebecséktől kezdve, méz és természetes szappan mellett minden egyéb elképzelhetőt meg lehetett vásárolni. És természetesen volt egy csomó kajás bódé is.  Egyik helyen nagy sikernek a “fél méteres kolbász” örvendett, ami tényleg fél méter volt, egy majdnem ugyanilyen hosszúságú kiflibe téve. Tök aranyos volt elnézni az idős néniket, amint ketten vettek meg egy ilyen “rémségest”, ketté törték és még így is kínlódtak vele.  Ez a néni is egy ilyen felével hadakozott, miközben épp fotózni próbálta ahogyan sütik a kolbászokat

Rég nem készítettem Mind gondolkoztam az arányokon, de nem jutott eszembe.  Szerencsére tavaly leírtam, úgyhogy ki fogom próbálni hamarosan. Kicsit töröm a fejemet, hogy a sok olaj helyett mivel lehetne lightosabbra formálni, de ötletem sincs…

“Az aliolit idén tanultam, Spanyolországban, ez afféle tojás mentes majonéz, fokhagymával. Anélkül nem próbáltam.
Elkészítésekor csak az arányokra kell figyelni. 3adag olaj, 1 adag tej, és ízlés szerint fokhagyma meg só. Egy edénybe bele kell dobni a fokhagymákat, a 3 adag olajat, 1 adag tejet, majd mindent botmixerrel összekeverni. “semmi perc” alatt kész van.”

Egy érdekes receptre bukkantam, el is készítettem és ha nem én lettem volna, akkor valószínűleg nem rontom el… De hát elrontottam, úgy is megettük, cserébe azonban el kell készítsem még egyszer… remélhetőleg másodjára már sikerült.

Mifelénk a hagyományos töltött tojás az úgy készül, hogy megfőzzük a tojásokat, félbe vágjuk, kikanalazzuk a sárgájukat, ezt kevés majonézzel simára keverjük, még egy kis fűszerezés, só, bors megy bele, majd az egészet visszapakoljuk a tojásokba, általában krém nyomóval, hogy legyen szép formás. Láttam és ettem olyan változatot, amikor a tojás krémbe még sonka, vagy apróra vágott szalámi is volt betéve. Erre még jön a szósz, ami a maradék majonézből lesz kikeverve tejföllel, általában kissé hígabbra, hogy lehessen végig csorgatni a tojásokon.

Na de ez a töltött tojás  light, nem tartalmaz majonézt.

Hozzávalók:

• 6 keményre főzött tojás
• 2 teáskanál mustár
• 6 teáskanál joghurt (icipicivel több is akár)
• egy közepes, apróra vágott hagyma
• piros paprika (egy lapos teáskanál)
• kevés méz (egy lapos teáskanál)
• só, bors

Elkészítése ugyanúgy történik mint a “hagyományos töltött tojásé”, először is kiszedjük a sárgáját, majd összekeverjük a hozzávalókat és visszapakolunk mindent a tojásba. Itt nincs szó az öntetről, de azt is elkészíthetjük egy kis joghurt és mustár keverékéből.

Legalábbis holnap ezt tervezem reggelire

Amit én műveltem az először is, jól eltévesztettem a recept fordításakor a “tablespoon”-t nem “mokkás kanálnak” vettem, hanem evőkanálnak ebből egész komoly galiba keletkezett, amire akkor derült fény, mikor a  “2 table spoon”  mértékegység helyett szemre ész nélkül szórtam egy jó adag piros paprikát a masszába és észre vettem, hogy ez lényegesen több annál amire itt szükség lesz. Már nem volt mit tenni, így ettük meg a tojásokat Szerencsére nem csípős paprikát tartalmazott Ugyancsak ennek következtében kihagytam a mézet is a dologból, mert elképesztőnek találtam, hogy 2 evőkanál mézet tegyek egy amúgy sós ételbe… De reggel ki fog derülni, hogy mégis mennyire hasonlít ez a “rendes” töltött tojáshoz

A Nosalty-n bámészkodtam amikor erre az érdekes receptre bukkantam “Vöröskáposzta fasírt”. Csak néztem ki a fejemből, hogy mi van?? Vöröskáposztából fasírtot? Vajon az milyen lehet… De miért ne lehetne fehér káposztából elkészíteni? Így gondoltam elmentem ide is a receptet, hadd maradjon meg, ha netán vadul keresek valami érdekes furcsa ételt. Valahogy inkább rántott vörös káposztának nevezném, vagy bundás káposzta gombócnak, de akárhogy is nézem, minden esetre ki kell egyszer próbálni!

Vöröskáposzta fasírt

• 50 dkg vöröskáposzta
• 8 dkg teljes kiőrlésű tönköly liszt
• 2 gerezd fokhagyma
• 1mokkáskanál őrölt kömény
• 6 szem tört borókabogyó
• tört bors
• só (természetes, nem finomított)
• 1 marék zsemlemorzsa (teljes kiőrlésű pékáruból)
• olaj a sütéshez

1. Tisztítsuk meg a vöröskáposztát a felső leveleitől és torzsájától, majd aprítsuk nagyon apróra (aprító géppel, vagy reszeljük le).
2. Sózzuk meg a vöröskáposztát és keverjük össze, mindenhol érje a só (kb. 1 evőkanálnyi só kell), majd pihentessük 1 órát, hogy levet eresszen.
3. Ha letelt a pihentetés, nyomkodjuk ki a káposztát és öntsük le a levét, reszeljük rá a fokhagymát, adjuk hozzá a fűszereket, valamint a lisztet és keverjük össze alaposan (akkor jó a massza, ha a tenyerünkben összeszorítunk egy adagot és összeáll).
4. Evőkanálnyi adagból, enyhén nedves kézzel formázzunk gombócokat és forgassuk meg a zsemlemorzsában.
5. Serpenyőben tegyük fel melegedni az olajat (közepes lángon, ne hevüljön gyorsan és túl), 1,5-2 cm-ig érjen az edény falán nézve.
6. Csipet zsemlemorzsával próbáljuk ki, hogy forró-e az olaj (ha a morzsa rögtön elkezd sercegve sülni, akkor megfelelő).
7. Közepes lángon süssük aranybarnára a pogácsákat (figyelve arra, hogy az olajban sercegve süljön, vagyis ne hűljön ki az olaj – ha kissé lehűlt, várjunk egy kicsit, amíg a következő adagot sütjük).

• Praktikák:
• - a liszt fajtájától is függ, mennyire lesz formázható a massza, ha nem akar összeállni, bele lehet ütni egy tojást (pl. a teljes kiőrlésű tönköly- vagy rozsliszttel kellően ragacsos, nem kell bele tojás)
• - az egészségesebb elkészítésre tekintettel, szűken bánjunk az olajjal, amiben sütünk
• - egyszerre max. 4-5 db fasírtot süssünk, hogy ne hűtse le nagyon az olajat.

forrás

Hozzávalók:

A tésztához:
egy doboz sör (itt negyed literessel volt dolgozva)
ugyanannyi olaj
liszt amit felvesz.
Összekeverni és egy elég lágy massza lesz belőle.

A töltelékhez:
Jelen esetben zöldségek és tonhalas töltelékkel készültek el. Hagyma, paprika, paradicsom, tök felaprózva és össze rotyogtatva egy kis olajon, ízlés szerint fűszerezve, két vagy három tonhal konzervvel összekeverve. A töltelék ízélés szerint helyettesíthető szinte bármivel. Egy vastagabb darált húsos raguval, vagy ilyen olyan zöldséges húsokkal,
A tetejére: tojás
Elkészítése:
Egy keverő edénybe öntjük a sört és az ugyanolyan mennyiségű olajat. Ezután annyi lisztet adunk hozzá míg egy eléggé ragacsos, nehezen kezelhető massza lesz belőle. Az empanadillas elkészítéséhez egy kis “rusztikus” trükköt kell alkalmazni ezzel a tésztával. Kis gómbocokat formálunk a tésztából, ezt egy nylonra helyezzük, majd a másik felét ráhajtjuk és egy kis lábas segítségével kis kerek formát nyújtunk belőle.
A nylon felső oldalát felemeljük a tésztáról, megtöltjük a töltelékkel, majd ugyancsak a nylon segítségével vissza hajtjuk a tésztát a töltelékre. A széleit megnyomkodjuk és kézre véve a tepsibe helyezzük az elkészült empanadillast. Ezután tojással megkenjük a tetejét, majd sütőbe helyezzük, közepes tüzön megsütjük.

Hidegen is kiváló.

Holnap indulunk világgá… a barátoknak akikhez megyünk gondoltam készítek egy adag házi csokit. Mégiscsak ne vigyek valami ilyen olyan bolti csokoládét, hiszen azt ők is meg tudják venni maguknak.  Így elkészítettem egy régi családi recept szerint a házi csokit. Ami régebben, még gyerekkoromban a karácsonyt jelentette Meg azt, hogy már első este nekifogtam lelopkodni a csokikat a fáról. Ej de szép idők is voltak azok Pedig a lelkemre kötötték, hogy ne dézsmáljam meg a fát rögtön az első nap, nem nagyon volt kivel.  Elég hamar eljutottam azonban oda, hogy már nem értem el a csokikat így maradt néhány szem a fán egészen amíg le nem szedtük a fát. Csakhogy ezek a tetejéről már jól kiszáradtak de az volt ám az igazi! Az utolsó szemek…

Hozzávalók:

1kg cukor, 1/2kg cukormentes tejpor, 4 dl víz, 300g vaj, 200g kakaó.

Nagyon fontos, hogy nem “instant tejpor” van instant kakaóval dolgozunk, hanem a “hagyományos” tejporral. A vaj esetén én csak 250g vajat használtam, egy táblát, elég ennyi is. A kakaó is legyen a sima “holland kakaó”, és attól függ mennyire sötét. Mondhatni ízlés szerint adagolandó az is, a recept szerint megadott 200g egy nagyon sötét kakaó esetén egy kicsit sok.

Elkészítése:

A cukorból a vízzel szirupot főzünk, kb egy percet hagyjuk főni.  Amíg felfőtt összekevertem a kakaót és a tejport, szárazon, hogy valamennyire homogén legyen. Majd a tejporos kakaót belekevertem a tűzről már levett cukorszirupba, és a vajat is hozzá adtam, majd csomómentesre kavartam. Egy kicsit rá kellett dolgozni, meg szétnyomkodni a csomókat de végül sikerült. Egy tepsibe leterítettem egy fóliát, majd kicsit megvajazta, erre ráöntöttem a masszát, hagytam egy kicsit hűlni, ezután betettem a hütőbe egy kicsit állni. Valószínűleg holnapra már meg is lesz a megfelelő keménysége.

Nyugodtan lehet tenni bele apróra vágott kicsit megpergelt diót, mogyorót, mazsolát.

Kiszámoltam az általános kalória értékét is: kb 412kal/100g csoki. Nem éppen fogyókúrás, de ebbe legalább nincs mindenféle E meg ízfokozó meg tudja a fészkes fene mi.

Elkészítési idő: 15 perc, mindenféle előkészülettel együtt.

Most leltem ezt a képet, és remek ötletnek találtam egy forró nyári estére mondjuk, feldobni egy üdítőt, vagy akár az ásványvizet, vagy a vodkát, vagy az ásványvizes vodkát…

fotó

mondjuk nem mellékes az sem, hogy egy kis romantikus estére mennyit dobhat a hangulaton Ha férfi veti be ezt a trükköt sokkal többet ér A félbe vágott eprek, kis szívecskékre hasonlítanak szóval Valentin napot ünneplők vagy simán csak szerelmesek nyugodtan alkalmazhatják szívlágyítónak Máskülönben szerintem ez bármiféle gyümölccsel remekül mutat egy italos pohárba …